Orbán retteghet: Történelmi koalícióra léphet a Jobbik az LMP-vel
A Fidesz egyelőre hallgat. S ez a hallgatás azt jelenti, hogy káosz van. A Soros-hálózatozás, Soros-ügynöközés, Soros-gárdázás, cukizás, Simicska-csicskázás mintha kezdene kifulladni, egyre hatástalanabbá válni. Vona Gábor az elmúlt időszakban számtalan olyan nyilatkozatot tett, melyekben hangsúlyozza, elég a lövészárok-politikából, a gyűlöletkeltésből, a hazugságból, amelyre a huszadik századi attitűddel bíró Fidesz építi a politikáját. Az LMP sem zárkózik el az együttműködéstől.
A Jobbik elnöke többször kiemelte, hogy az országot csak huszonegyedik századi gondolkodással, látásmóddal, módszerekkel lehet újra felívelő pályára állítani. Vona a Fideszt és az MSZP-t egy letűnt kor képződményeinek tartja, ellenben az LMP-vel és a Momentummal mint huszonegyedik századi pártokkal, szót tud érteni.
Tegnap az mno.hu megkérdezte a Jobbik vezetőjét, hogyan képzeli el a 2018-as kormányváltást.
Vona azt mondta, pártja egyedül szeretné leváltani a Fideszt. Véleménye szerint nem a pártoknak, pártelnököknek kell egyezkedniük, hanem a magyar társadalomnak kell összefognia, a kormányváltást akaró embereknek kell összefognia. Vona örül, hogy ezt egyre több választópolgár is felismeri. A választókerületekben az emberek meg fogják keresni a legalkalmasabbat az ellenzék pártjai közül, illetve a legalkalmasabb ellenzéki képviselőjelöltet.
A Jobbik elnöke a választási eredmények fényében, ha ez szükséges a kormányváltáshoz, nem zárkózik el a huszonegyedik századi pártokkal való tárgyalásoktól.
Bár Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője a Hírt TV Reggeli járat c. műsorában arról beszélt, hogy nem időszerű a kérdés, ugyanakkor elképzelhetőnek tartja Jobbikkal való együttműködést. A Momentum kommunikációs igazgatója, Papp Gergő pedig úgy nyilatkozott, felesleges koalíciós forgatókönyvekről beszélni öt hónappal a választások előtt. Óvatosan fogalmazott, ami arra utal, ők sem tartják ördögtől valónak az összefogás gondolatát.
A Fidesz részéről egyelőre csend van. Biztosan lesz majd Hidvéghi Balázs-közlemény az „összenő, ami összetartozik”-ról, Németh Szilárd „háttérhatalmazik” egyet, az Origó meg a Magyar Idők egyszerre cukizik és szélsőségesezik – a fejekben gomolygó narancsködből csoda dolgok születnek.
A helyzet az, hogy a Fidesz már nem tudja, hova kapkodjon. Lehet, hogy megingathatatlannak látszik az a másfél milliós primitív tábor, amelyet naponta táplálnak gyűlölettel, de Magyarországon nyolcmillió szavazópolgár van. A felmérések – mégha nem is vesszük őket túl komolyan – azt jelzik, hogy legalább 25%-kal többen vannak a kormányváltást akarók, mint azok, akik szerint elfér még négy évig Orbán a rúdnál.
Elég csak megnézni a mára rendelt fideszes publicisztikákat: a komplett kormányzati sajtó azon szörnyülködik, hogy a baloldali liberális értelmiség is elkezdett a Jobbik mondanivalójára figyelni, mert lassan rájönnek, hogy az ördögöt nem Vona Gábornak hívják.
Az ördög narancssárga. S ha a kormányváltást akaró többség megérti – márpedig nagyon úgy néz ki, hogy érti -, mi is 2018 tétje, a jövő tényleg elkezdődik végre. Csak nem a szélsőséges, gyűlöletkeltő és kirekesztő Fidesz számára.