Kéri László: Orbán egyes szám első személyben osztja a nyugdíjakat
A #hetikéri rovatban a hazai közélet egyik legérdekesebb egyéniségével, politikai gondolkodójával, Kéri Lászlóval beszélgetünk hétről hétre a legfontosabb történésekről. Azt megígérhetjük, a politológus soha nem rejti véka alá a véleményét. Itt a Heti Kéri!
Zsúrpubi: Május elseje mindig fontos volt politikai szempontból, hiszen maga az ünnep eredete is politikai célokra vezethető vissza. Így volt ez most is?
Kéri László: Idén május elsején nagyjából azt láthattuk, amit negyedszázada szinte minden történeti és politikai ünnepen már megszokhattunk. Egy kivétellel, amiről már csak az időrend miatt is érdemes a végén megemlékeznünk. A pártok megtartották a szokásos gyűléseiket, s ezeken a megszokott, tőlük várható beszédeket. Nem is érdemes ezeket egyenként elemezgetnünk, talán a Botka-féle, városligeti majálisról volt annyi feljegyezni való, hogy viszonylag szervesen illeszkedett bele mindabba, amit Botka már hónapok óta csinál. Ezúttal azonban keményebb hangot használt, összekötötte az egyéb üzeneteit a gazdagok elleni támadással és a kormányt egyértelműen eltávolítani igyekvő törekvéseivel.
Hanem az igazi újdonságot és meglepetést megint csak a Momentum szolgáltatta. Nehezen, meglehetősen vontatottan és amatőr stílusban kezdődött el a városközepi vánszorgás, de azután egyre színesebb, hangulatosabb, tömegesebb rendezvénnyé duzzadt, s mire a Hősök terére értek, már azt is lehetett tudni, hogy ezen a napon övék lesz a pálma. Ráadásul, a három beszéd is kellően egymásra épülő mondandó volt, s engem - aki mintegy harminc éve több-kevesebb rendszerességgel járok tüntetéseket nézni – leginkább a fiatalok elsöprő többsége lepett meg. Ez azért is jó, mert ennek a generációnak a túlnyomó részvétele eleve meg fogja változtatni a hagyományos részvételi kereteket, kellékeket is.
ZSPB.: Mit szól a francia választások eredményéhez?
K.L.: Világszerte nem kis aggodalommal várták ezt a májust, mert a korábbi hónapokban számtalan jele volt annak, hogy a Föld egyik legnagyobb jelentőségű országában komoly esély van a szélsőjobboldali áttörésre. S ha így lett volna, akkor mindez az elmúlt egy-két év legkedvezőtlenebb trendjeit erősíthette volna meg. Nos, az újoncnak tekinthető Macron régen látott fölénye arra lehet bizonyosság, hogy ez a nacionalista, izolációt támogató trend mégsem lesz a jövőt, a jövőnket meghatározó irányzat. Mindazonáltal, csak csöndben mondom: a francia tévét este nézve az is feltűnt ám, hogy a vesztes tábor egyáltalán nem szomorkodott, Marine Le Pen-ék azt ünnepelték, hogy még soha nem volt 11 milliós a támogatói táboruk…
ZSPB.: És mi volt a hét legvidámabb pillanata?
K.L.: Nem kétséges, Orbán Viktor nagygéci látogatásának kisfilmje sokszázezer géphasználónak okozott rég nem tapasztalt nagy örömet. Amikor mi beszélgetünk, akkor már két napja fogyasztható ez a gyöngyszem, és ennyi idő után már túl van a hatszázezredik látogatóján is. Aki ráér, az elolvashatja a többezer kommentárt is, és így teljes képe lehet a mai Magyarország kulturális sokszínűségéről. Erről a hárompercnyi remekelésről néhány nap alatt többet írtak, mint a kormányfő egész idei tevékenységéről. S én annak örülök, hogy ennyien megtudhatták: ő, egyes szám első személyben osztja a nyugdíjakat…S ami riasztó, az az, hogy nem elképzelhetetlen: tényleg így hiszi. Így tudja. S ebből minden egyebet is meg lehet érteni…