Szijjártó újra belerúgott a lengyelekbe
Páros lábbal szállt bele Szijjártó Péter a lengyel-magyar barátságba. Ráadásul nem először. Vajon ez mennyire árt a két nép kapcsolatának? Mitrovits Miklós polonistát kérdeztük.
A magyar–orosz viszonyról is kérdezte a külgazdasági és külügyminisztert a lengyel Salon24 hírportál, az Orbán Viktorról életrajzi könyvet író Igor Janke vezette beszélgetést a Válasz.hu szúrta ki. Szijjártó Péter úgy véli, ha a lengyelek tartanak az oroszoktól, vessenek magukra. Magyarország nem fél – mondta a miniszter, aki szerint pragmatikus viszonyt kell fenntartani Oroszországgal. Ennek oka, hogy az egyik legfontosabb kereskedelmi partnerünk, és akár tetszik, akár nem, Közép-Európában fontos szerepet játszik, elég arra gondolni, hogy a magyar gázimport 85 százalékát Oroszország adja. Janke felvetésére, miszerint Lengyelország számára fenyegetést jelentenek az oroszok, Szijjártó a következőképpen felelt:
„Ön lengyel, ön itt él. (…) Én nem vagyok lengyel, nem itt élek, nincs lengyel gondolkodásmódom. Magyar vagyok, és megvan a magunk történelme. Mi nem tekintünk fenyegetésként Oroszországra. Pont.”
Az üggyel kapcsolatban megkerestük Mitrovits Miklós történészt, polonistát. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa lapunknak elmondta, Magyarország külügyminisztere rendkívül érzéketlenül nyúl a lengyel-magyar kapcsolatokhoz, ráadásul tudatlanságról vall, ahogy a két nép történelméről beszél. A szakember szerint érthetetlen Szijjártó azon indoklása, miszerint magyarként nincs lengyel gondolkodásmódja, hiszen Oroszország viszonylatában nincs külön magyar és lengyel múlt.
„Minden egyes konfliktusban, melyben az oroszok részt vettek és Közép-Európát érintette, a lengyelek és magyarok egy oldalon álltak. További kérdéseket vet fel az, hogy a magyar külügyminiszter mennyire ismeri a történelmünket. Komoly hiányosságai lehetnek e téren, ha nem érti, hogy mi a baj az orosz politikával, hiszen a Moszkvai Fejedelemség megalakulásától kezdve ez az orosz állam birodalmi állam, ami azt jelenti, állandó terjeszkedésre van berendezkedve. Erre még ideológiát is gyártottak, amit propagálnak a Balkánon és Közép-Európában is, csakhogy van egy másik nagy szláv katolikus nép, ami a birodalmi állam útjába áll. Az orosz állam egész történelme során mindössze kétszer „ment össze”, akkor, amikor magától összeomlott, 1917-ben és 1991-ben. Az összes többi időszakban csak növekszik vagy növekedni szeretne. Elég szomorúnak tartom, ha ezt valaki diplomataként – ráadásul itt a régióban – nem tudja”
- hangsúlyozta Mitrovits Miklós.
A szakértő szerint ez nem jelenti azt, hogy nem lehet gazdasági kapcsolatot ápolni az oroszokkal. Azonban mégsem egy sziget vagyunk, mint például Nagy-Britannia, itt folyamatosan folyik a harc, nem lehet fekete-fehéren nézni a történelmet. Ráadásul Szijjártó Péter pont egy olyan nemzetnek szúrt oda, akikkel ezer szálon kötődünk egymáshoz minden téren. „Ez nagyon sokat árt a lengyel-magyar kapcsolatoknak” - emelte ki a polonista. Emlékeztetett, Szijjártó Péter tavaly nyáron az Indexnek adott egy interjút, amelyben nagyon hasonló gondolatokat osztott meg az olvasókkal. Annak ellenére, hogy egy magyar lapban jelent meg, már annak is volt visszhangja Lengyelországban.
„Ehhez képest ez egy sokkal egyértelműbb, keményebb álláspont, amely szintén komoly ellenszenvet váltott ki a lengyelekben. Kommentekben rengetegen írták, hogy ez egy kijózanító interjú volt, abból a szempontból, hogy a lengyel-magyar kapcsolatok szorosabbra fűzhetők, mivel két hasonló világnézetű kormány irányítja a két országot. A lengyelek ugyanis egy erős, oroszoktól független Közép-Európában gondolkodnak, és ebben, úgy tűnik, nem találnak partnert Budapesten”
– summázott Mitrovits Miklós.