És az megvan, hogy Orbánék sunyiban épp legalizálták a választási csalást?
Tele van a gatya a 2022-es választás miatt, így ismét köptek egyet a demokrácia arcába. Egészen biztosak lehetünk benne, hogy ilyen aljas mechanizmusok csak mintegy 50-60 évvel ezelőtt voltak utoljára Magyarországon.
A Fidesz új törvénymódosítása lényegében legalizálja a voksturizmust, amivel nyíltan veszélybe sodorja a választások integritását – írta keddi állásfoglalásában a Társaság a Szabadságjogkért (TASZ) jogvédő szervezet és a Political Capital elemzőintézet.
A jogvédők arra hívják fel a figyelmet, hogy a kormánypárti parlamenti többség a múlt heti plenáris ülésen többek között az új önkormányzati bérlakástörvénnyel és a népszavazások megtartását az országgyűlési választásokkal egy napon engedélyező módosítással karöltve elfogadott egy salátatörvényt, ami úgy változtatja meg a lakóhely fogalmát, hogy gyakorlatilag kiüresíti azt. A törvény Az Adatváltozás-kezelési szolgáltatás bevezetésével, továbbá az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentésével összefüggő egyes törvények módosításáról nevet viseli.
A módosítás értelmében a Büntető törvénykönyv közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul , hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni. Ezt az állam immár "megengedi", így a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) nem lesz többé büntethető.
A TASZ felidézi, hogy az elmúlt évek választásain több alkalommal is szavaztak olyanok, akik csak azért létesítettek – tényleges ottélés nélkül – lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott választáson.
Emlékezhetünk, a 2018-as országgyűlési választás előtt a határmenti településeket ellepték az ukrán-magyar állampolgárok, ugyanis Orbánéknak jól jönnek a kárpátaljai szavazatok. Az akkor még nem fideszesített Hír TV Célpont című műsora kiderítette, hogy például Beregsurányban, Botpaládon és Lónyán hat év alatt megkétszereződött, Kispaládon megháromszorozódott a szavazásra jogosultak száma. Kispaládon például a 2010-es 382 lélekszám 2017-re 900 főlé emelkedett, ugyanez a szám Barabáson 656-ról több mint 970 főre növekedett.
A Szabad Európa idén márciusban írt arról, hogy 340 ember volt bejelentve egy szabolcsi falu romos házába. A lakcímet kiárusító férfi Ukrajnából szerezte a kuncsaftokat. Az egyik kamu lakos és a lakcímnepper segítője is elmesélte, hogy ment a biznisz: szerintük a kormányhivatal és a polgármester is tudott az ukránok fiktív betelepítéséről. Az öt évig jól jövedelmező üzletet a hatóságok csak a 2018-as választások után kezdték el felszámolni.
Immár elintézte a Fidesz-KDNP-rezsim, hogy ezeket fel sem kell számolni. A szavazatvásárlás könnyebb lehet, mint valaha.