A #hetikéri rovatban a hazai közélet egyik legérdekesebb egyéniségével, politikai gondolkodójával, Kéri Lászlóval beszélgetünk hétről hétre a legfontosabb történésekről. Azt megígérhetjük, a politológus soha nem rejti véka alá a véleményét.
1902. november 24-én született a magyar színészzseni, mindenki Latyija.
A #hetikéri rovatban a hazai közélet egyik legérdekesebb egyéniségével, politikai gondolkodójával, Kéri Lászlóval beszélgetünk hétről hétre a legfontosabb történésekről. Azt megígérhetjük, a politológus soha nem rejti véka alá a véleményét.
120 évvel ezelőtt, éppen ezen a napon született Illyés Gyula. „A megosztott hazafiság és halálfélelem” - írja 1956. november 5-én naplójában. Miként gondolkodott a nagy író az ’56-os forradalomról?
Valóságos csoda volt, hogy a szürke szocialista hétköznapokba egyszerűen beragyoghatott a Szindbád. Huszárik Zoltánt reneszánsz típusú művészként ismerték meg az emberek, aki, ha kellett verseket írt, vagy fantasztikus rajzokat is készített. Elégia című rövidfilmje olyan volt, mint egy költemény, amely a lírai hangulatok különleges képi megvalósulásaként jött létre. 40 éve lépett ki az élők sorából a magyar filmtörténet egyik óriása.
A háború sodrában újabb és újabb fordulatok idegesíthetik az amúgy is zaklatott közvéleményt, itthon pedig az infláció mindennapjaival való kényszerű „barátkozás” mellett nem akar szűnni az oktatási válság, sőt, ez utóbbi mintha egyre szélesebb körű nyugtalanságoknak lenne az apropója.
„Meghalok, ha kell, lelkem nyugodt, vétek sohasem terhelé, minden bűnöm az, hogy képviselői kötelességemet elébe tettem saját személyemnek.”
A vérengző terrorral teli leszámolás utolsó óráiban döbbenetes és mai fejjel szinte felfoghatatlan az az emelkedett, valamint hittel és szeretettel teli hang, amellyel családjukhoz szóltak.
Volt idő, amikor a magyar fiatalok titokban, a hatalom üldöztetésétől félve egy német nyelvű versben elrejtett szavak kezdőbetűiből jegyezték meg az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom aradi vértanú nevét.
Ebben az évben jelent meg Apor Balázs Láthatatlan tündöklés- Rákosi Mátyás kultusza a sztálinista Magyarországon (1945-1956) című kötete a Jaffa Kiadó gondozásában, amelyből megismerheti a kommunista propaganda legbelső kulisszatitkaira is kíváncsi olvasó , hogy hogyan alkották meg Rákosi kultuszát.
