Éppen ma két évvel ezelőtt vesztette életét Alekszej Navalnij. Noha az orosz hatóságok szerint az orosz ellenzéki politikus - Vlagyimir Putyin politikai ellenfelének - halálát „kombinált betegségek”, köztük szabálytalan szívverés okozta, azonban sokkal valószínűbb, hogy Navalnijt valójában meggyilkolták.
Az olasz Fronte della Gioventù nevű alternatív zenekar kultikus, 1956 és a pesti srácok emlékére írt dal a magyar szabadságharccal szolidaritás vállaló olaszok felemelő gesztusa. . A Piergiorgio Menia által jegyzett dal Olaszországban a jobboldali érzelmű fiatalok himnuszává vált és ma is hatalmas tömegek éneklik, jellemzően a Lazio futballmeccsein. Ha még nem hallotta a dalt, akkor itt az ideje, hogy megismerje a magyar szabadságharc olasz himnuszát ebben a különleges feldolgozásában! Magyar dalszöveget is írtunk mellé.
Éppen százhuszonöt év telt el azóta, hogy Friedrich Nietzsche (1844-1900) a modern filozófia egyik legnagyobb hatású mestere itt hagyta a földi világot. Noha életműve máig vitákat gerjeszt, azt ma már nehéz tagadni, hogy óriási hatása volt a múlt század művészeire, s gondolkodóira is. Nietzsche egyedülálló, mindaddig ismeretlen hangot ütött meg az általa csak vidámnak titulált tudományban.
Ajsa Luna Szent István napi performanszával kapcsolatban az elmúlt napokban számtalan vele szemben megfogalmazott kritika és mellette való kiállás látott napvilágot. Volt néhány meglepő is, de szerintünk egy szempont valahogy mindegyikből kimaradt.
"Közben már megtudtam, hogy szeretetet kapni nem lehet: mindig csak adni kell, ez a módja. Megtudtam azt is, hogy semmi nem nehezebb, mint a szeretetet kifejezni."
Verssel emlékezünk az éppen ma nyolc éve elhunyt géniuszra.
Létezik 1956-os bedekker? Olyan, amiben a külhonból érkezettek objektivitását is megőrzi a szerző? Bob Dent, a Magyarországon élő angol író, újságíró és tanár Budapest, 1956 című könyvében a Műszaki Egyetemtől Csepelig végigkalauzolja olvasóit a forradalom eseményeinek helyszínein.
1956. november 4-én Magyarország mártír-miniszterelnöke az alábbi tragikus beszédet intézte "az ország népéhez és a világ közvéleményéhez".
Az egész világ felkapta a fejét, hogy egy kelet-európai kis ország óriási bátorsággal és elszántsággal szembeszállt a világ egyik legnagyobb és legerősebb hatalmával.
Még mielőtt az Egmont-nyitány 1956-os kapcsolódásáról írnánk, érdemes tudni, hogy Beethovent 1809-ben kérte fel a Bécsi Császári Színház a jeles feladatra, miszerint írjon kísérőzenét a híres német író, Johann Wolfgang von Goethe Egmont című művéhez. Érdekes történet, és feltehetően cseppet sem véletlen, hogy ez lett a leggyakrabban játszott zene 1956 októberében a Magyar Rádióban. Lássuk, hogy miért!
