Ádvent első vasárnapjával kezdetét vette a karácsonyi ünnepkör. Megint, újból várakozunk, remélünk egy nehéz, baljóslatokkal teli, komor év végéhez közeledve. Volt azonban már korábban is hasonlóan válságos időszak a történelemben. A jövőre immáron 145 éve született Babits Mihálynak például életében például többször is szembe kellett néznie és meg kellett küzdenie társadalmi, szellemi, lelki és nem utolsósorban testi gondokkal.

"Közben már megtudtam, hogy szeretetet kapni nem lehet: mindig csak adni kell, ez a módja. Megtudtam azt is, hogy semmi nem nehezebb, mint a szeretetet kifejezni."

Van abban valami egészen különös, hogy éppen az egyik legzaklatottabb életű, testi-lelki gondokkal küzdő, szenvedélybeteg költőnket ihlette meg legtöbbször a karácsony a magyar irodalomban.

85 éve, ezen a napon történt Szárszón az a bizonyos baleset. Ma sem tudjuk igazán, hogy hogyan is volt valójában, azonban egy dolog biztos: a nehéz sorsú költőzseni élete egy csapásra véget ért. Egy olyan országban élte tragikus sorsát, ahol szinte minden korban ugyanaz a történelmi hübrisz ismétlődik meg, egy olyan országban, amelyik olyan meg nem értéssel és hálátlansággal viszonyul géniuszaihoz, ahogyan talán egyetlen nemzet sem.

A #hetikéri rovatban a hazai közélet egyik legérdekesebb egyéniségével, politikai gondolkodójával, Kéri Lászlóval beszélgetünk hétről hétre a legfontosabb történésekről. Azt megígérhetjük, a politológus soha nem rejti véka alá a véleményét.

1902. november 24-én született a magyar színészzseni, mindenki Latyija.