263

Egyre több tisztességes jobboldali ismerősömtől hallom, hogy Orbán-rendszere tulajdonképpen lejáratja a valódi konzervativizmust, éppen ugyanúgy, ahogyan az álszent bólogatójános Semjén Zsolt teszi ugyanezt a kereszténydemokrata párteszménnyel. Igaz, a bölcsebbek már azt sem tudták lenyelni, hogy az egykori KISZ-titkárból liberális forradalmárrá vedlett Orbán egy újabb utánozhatatlan köpönyegforgatással vette át, a karizmatikus vezető nélkül maradt jobboldal vezetését. De koncentráljunk a mára: gondoljunk csak bele, hogy hány olyan programot keresztül lehetett volna vinni a kétharmaddal, amelyek az egész ország számára hasznosak és a teljes nemzet számára valódi értéket jelentettek volna; ma Orbán diadalittasan felmutathatná ezzel a politikával a konzervativizmus és a baloldali eszmék közötti gyakorlati különbséget. Ehelyett kiépült a „régivágású kereszténydemokrata” tolvajok világa, amely már csak az iskolázatlan rétegeknek legyártott, egybites populista propagandával manipulálja a konzervatív értékrendtől fényévekre lévő szavazókat és csak a professzionális szintre emelt láncszavaztatással, hazánkba importált ukrán nyugdíjasokkal, valamint a "kékcédulásra" emlékeztető gyanús levélszavazatokkal tudja hozni az idő előrehaladtával egyre kétségesebb kétharmadot. Orbán éppen most gyilkolja le a polgári konzervativizmus eszméjét és ilyenkor egy középosztálybeli jobboldali szavazó szintén gyötrelmeken megy keresztül. De miért is?