Óriásbébiből jótékony világsztár - Bud Spencerre emlékezünk

Bud Spencer sok mindent kipróbált, amíg igazi világsztár lett belőle. Volt, hogy a Buenos Aires-i kikötőben liszteszsákokat cipelt, vagy éppen amazóniai útépítő munkásként kereste kenyerét. A később nápolyi díszpolgárrá avatott színész fiatalkorában kiváló úszó és válogatott vízilabdázó is volt, aki valódi sportemberként viselkedett az életében is.

Király Levente Piedone nyomában című kötetéből számtalan érdekes történetet megtudhatunk a jószívű és nagylelkű „pofonosztó óriásról”, akinek kalandos életében filmbe illő jelenetek sora történt meg. Az említett könyvben olvashatjuk például azt is, hogy a Mindent bele, fiúk! kolumbiai forgatásán Bud Spencert éjszaka a bungalójában egy egyméteres leguán köszöntötte, de az is igen hajmeresztő történet lehetett, amikor krokodilok mellett úszott testőreivel. A vízi és légi járművekért egyaránt rajongó színész igazi hobbija a repülés volt, amelynek során úgyszintén sodródott nem egyszer életveszélyes helyzetekbe.

A különlegesen éles memóriával és rendkívüli kreativitással bíró Bud Spencernek a repüléshez kapcsolódott egyik találmánya: a repülőgépen használatos fogkefe, de az idősekre is gondoló sztár gombnyomásra székké változó sétabotot is ki-és feltalált. Az életet nagy kanállal habzsoló művész azonban hűséges férj és szerető édesapa volt, aki azért, hogy egyetemista lányával együtt tanulhasson képes volt egy éjszaka alatt átolvasni és kijegyzetelni, majd összefoglalni a vizsgaanyagot. Bud Spencer családja és a járművek mellett talán csak hasát szerette jobban: elképesztő mennyiséget és kiváló minőséget volt csak hajlandó magához venni. Kedvenc nápolyi éttermének tulajdonosa még hajnali kettőkor, zárás után is visszahívta az alkalmazottakat és vendégül látták a világsztárt, csak mert nem volt olyan olasz ember, aki ne szerette volna Bud Spencert.

A milliárdos bevételeket hozó produkciók azonban nem változtatták meg a színészt: az 1980-as irpiniai földrengés alkalmával például magánlégitársaságával segélycsomagokat osztott, ezzel segítve a nyomorúságos helyzetbe kerülő embereken. Az angolul is kiválóan megtanuló művész szinte szerelmes volt a hazájába, azon belül is Nápolyba. Mindig visszatért Olaszországba, amelynek sorsa annyira foglalkoztatta, hogy idős korában még a politikába is belekóstolt. A színésztársak, valamint rendezők és Bud Spencer visszaemlékezéseit tartalmazó Piedone nyomában című kötet igazi könnyű, nyári prózai frissítő, amelynek bőven akadnak megmosolyogtató részletei.