Aranykonvoj-ügy: Büntetlenül árulhatja-e el a hazája érdekeit egy miniszterelnök?
Az elmúlt években számos olyan döntést hozott az Orbán-kormány, amely az orosz érdekekkel megegyezik. Az „aranykonvoj” ügye azonban most már nem egyszerűen moszkvai orientációról szól. Fürcht Pál volt főügyész nyílt levelében azt állítja: a nyomozás akkori állása szerint maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók elfogására. Ha ez igaz, akkor Orbán büntetőjogi felelősége sem kerülhető meg. A konkrét tényállás még ugyan kérdéses lehet, de politikai értelemben itt hazaárulás történt.
Van egy mondat Fürcht Pál szeptember 28-án nyilvánosságra került levelében, amely mellett nem lehet egyszerűen elmenni. A lemondott főügyész ezt írja:
A nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy 2026. március 3. napján maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy 2026. március 5. napján az ukrán pénzszállítókat fogják el.
Fürcht ennél is tovább megy. Azt állítja, hogy a titkosszolgálat március 4-én egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel és magával a legfőbb ügyésszel is egyeztetett, majd március 5-én a feljelentés rendkívüli gyorsasággal, néhány óra alatt eljutott a nyomozó hatósághoz. Fürcht szerint mindez azért történt, hogy végre lehessen hajtani a miniszterelnöktől érkező feladatszabást.
Ez természetesen egyelőre Fürcht Pál állítása, nem jogerős bírósági ítélet. De nem egy Facebook-kommentelő, nem egy ellenzéki politikus és nem egy kívülálló újságíró mondja. Fürcht az ügyre főügyészként rálátó vezető ügyész volt, és kifejezetten azt írja: az állítását a nyomozás akkori állására alapozza. Ez minőségileg új helyzetet teremt.
Az aranykonvoj-ügyben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség június 29-én gyanúsítottként hallgatta ki Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatóját. A hivatalos ügyészségi közlemény szerint a megalapozott gyanú arra vonatkozik, hogy Hajdu március 4-én meghatározta az akció végrehajtásának módját, így többek között azt is, hogy az ukrán állampolgárokat fogják el, bilincseljék meg, és látásukat akadályozó textíliát alkalmazzanak. A Telex később arról írt, hogy Hajdu telefonját is vizsgálhatják, mert tanúvallomások szerint az ukránok fogva tartásának óráiban többször beszélt telefonon Orbán Viktorral. Szeptemberben újabb nyomozati iratok kerültek nyilvánosságra. Egy ügyészi feljegyzés szerint Szathmáry István nemzetbiztonsági ezredes arról beszélt: egy korábbi vizsgálóbizottság előtt Hajdu János úgy fogalmazott, mindenki tudja, kinek a döntése alapján történt az elfogás, de azt a személyt „nem lehet belekeverni az ügybe”. A feljegyzés szerint a jelenlévők számára egyértelmű volt, hogy ott és akkor Orbán Viktorra utalt.
Most Fürcht állítása az a pont, ahol az ügy már nem intézhető el azzal, hogy egy miniszterelnök politikailag felelős az alárendelt szervek működéséért. Ezzel megnyílhat az út Orbán gyanúsítotti kihallgatása felé. A volt főügyész állítása viszont éppen azért fontos, mert Orbán szerepét már nem pusztán politikai háttérként, hanem egy konkrét döntési lánc részeként írja le. Ergo megnyílt annak a jogi lehetősége, hogy a nyomozó hatóság Orbán Viktor büntetőjogi szerepét is érdemben vizsgálja, és amennyiben vele szemben megalapozott gyanú állapítható meg, felmerüljön a gyanúsítotti kihallgatása is.
Egy demokratikus jogállamban a miniszterelnök és a volt miniszterelnök sem áll a büntetőjog felett. Ha egy rendőr, titkosszolgálati tiszt, államtitkár vagy miniszter esetleges büntetőjogi felelőssége vizsgálható, akkor ugyanennek igaznak kell lennie arra a politikai vezetőre is, akit a bizonyítékok egy döntési lánc tetejére helyeznek. Ez persze Orbán Viktor esetében sem jelenthet előre kimondott ítéletet. Éppen ellenkezőleg. A jogállami válasz nem az, hogy valakit azért kell elítélni, mert tizenhat évig Magyarország miniszterelnöke volt, és nem is az, hogy azért nem lehet hozzányúlni, mert tizenhat évig Magyarország miniszterelnöke volt. Egyszerűen ki kell deríteni, mi történt.
Ahogyan például Tiborcz, Mészáros, Garancsi vagy éppen Szíjj László gazdasági szerepével kapcsolatban is csak konkrét ügyek, bizonyítékok és jogszerű eljárások alapján lehet büntetőjogi felelősséget megállapítani, még akkor is, ha mindenki tudja, hogy mi a helyzet. De nem kell izgulni, biztosan lesznek ilyenek, hiszen tudjuk, hogy lenniük kell.
Fürcht Pál most azt állítja, hogy 2026. március 3-án Orbán Viktor adta ki azt a feladatot, amely két nappal később az ukrán pénzszállítók elfogásához vezetett. Ezt pedig nem lehet elhallgatni többé. Mert ha van valami, amiben egy jogállam nem köthet kompromisszumot, az pontosan ez: bűncselekmény gyanúja esetén a hatalom csúcsán állók cselekedeteit ugyanúgy ki kell vizsgálni, mint bárki másét.
Bűn nem maradhat büntetlenül!