"Mindig én akartam jobban. Ez az én tehetségem." - ma ünnepelné születésnapját Benedek Tibor
Az élet nagy igazságtalansága, hogy a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó nem érhette meg még az ötvenedik születésnapját sem.
Egy ország gyászolta négy évvel ezelőtt, a 2020. június 18-án a súlyos betegségben elhunyt bajnokot, és gyászolja azóta is. Édesapja, Benedek Miklós, színész éppen idén januárban ment utána, de van valami egalitáriusi rendezőelv az életben, mert fiáról, Benedek Mórról pedig éppen most érkezett a hír, hogy édesapja nyomdokaiban jár, hiszen ő is világbajnok lett az U18-as vízilabda-válogatottal a Buenos Airesben rendezett világbajnokságon. Benedek Tibor pedig most nagyon-nagyon büszke lenne kisfiára. Mór pedig joggal lehet büszke édesapjára, Benedek Tibor ugyanis az az ember volt, akiből nem tudott celebet csinálni ez a világ. Az akaraterő és a kitartás nagy mestere, a szorgalmas és tehetséges élsportoló hatalmas űrt hagyott maga után. De itt hagyott egy rövid, de annál csodálatosabb életművet és egy mindannyiunkat motiváló, figyelmeztető gondolatot. Amikor egyszer megkérdezték, hogy miben látja saját sikere titkát, miben volt kiemelkedő tehetsége, akkor saját magával szemben nagyon szigorúan, részben kíméletlen őszinteséggel csupán ennyit válaszolt:
„Sosem volt különösen jó labdaérzékem, sosem fociztam, kosaraztam jól, nem dobtam különlegesen nagyot a labdával, és ma már ennél is kisebbet dobok. Nem vagyok kifejezetten sem erős, sem okos, nem úszok túlságosan jól, a vízfekvésem teljesen átlagos...Szépen beszélni talán sosem tudtam, középiskolai eredményeim közepesek voltak, sosem gondoltam, hogy a mondataim hatással lehetnek másokra. Mégis, ha legvégül össze kellene foglalnom a sikereim okát, csak annyit mondanék, hogy mindig én akartam jobban. Ez az én tehetségem."
Benedek Tibor hasnyálmirigyrákban halt meg, akárcsak Esterházy Péter vagy Baló György - mint ahogyan azt sok helyen leírták. Kiskorában fül-orr-gégészeti és gerincproblémái voltak, mégis a vízi sport szerelmese lett - ezt is olvashattuk több cikkben. Tény, hogy az Európa-és világbajnok sportoló sohasem ünnepeltette, sztárolta saját magát. Bendek minden feltűnés nélkül élte az életét, többek között gyerekeket is tanított és nem születtek sorra riportok, cikkek minden erejét felőrlő méltósággal viselt betegségéről sem. Benedek Tibor szenvedélyesen szerette a hivatását és a családját is. Küzdeni született, tisztességgel, sportemberként és bajnok volt, nem is akármilyen.