Az osztrák-magyar kelet-ázsiai expedíciótól a koronavírus-járványig
Magyarország történetét befolyásoló érdekes és tanulságos, ismert vagy éppen kevés nyilvánosságot kapott eseményeket, embereket, történeteket mutat be a Magyarország Globális Története (1869-2022) című kötet, amely a Corvina Kiadó gondozásában, Laczó Ferenc és Varga Bálint szerkesztésében látott napvilágot.
Transznacionális keretek nélkül nem érthetők meg teljes valójában a magyarországi politikai folyamatok a kötet szerkesztőinek állítása szerint, amivel nyilván a Kárpát-medencei kereteken túl tájékozódni kívánó olvasók is egyetérthetnek.
.jpg)
Vitathatatlan tény, hogy Magyarországot rendkívüli mértékben befolyásolta a világgazdaságba való beágyazottság, vagy éppen a klímaváltozással együtt járó természeti környezet módosulása is. Nagy tévedés a magyar történelmet zárt egységként kezelni, számtalan külső tényező hatott az ország életének alakulására.
Mit jelent a globalizált világban a nemzethez tartozás? Erre a komplex kérdéskörre is keresi a választ a könyv 82 szerzője, akiknek a Magyarország Globális Története című kötet közös produktuma és minden pártpolitikai hovatartozástól függetlenül egy inspiratív beszélgetés kiindulópontjának tekintik. A rendkívül izgalmas és olvasmányos, a nagyközönség számára kuriózumok kincsestára az 1869-től egészen napjainkig tartó történelmi, kultúrtörténeti és művelődéstörténeti áttekintés.
A könyv olvasmányos stílusban megírt tudományos színvonalú tanulmányok gyűjteménye. A kronologikus sorrendben tárgyalt események másfél század világháborúinak és világjárványainak bemutatása mellett számos egyéb globális szinten is meghatározó tényre hívja fel a figyelmet, ezzel is lehetőséget teremtve arra, hogy újra és újból egy-egy témakört a legkülönfélébb nézőpontokból közelítsünk meg. Mindebben az egyes tanulmányok végén található kapcsolódó fejezetek és a felhasznált irodalom feltüntetése nagyban segítenek.
Na, de mégis, miféle izgalmakat, milyen kuriózumokat ígér a Magyarország Globális Története? A Covid-rettegésen és csapáson magukat még túltenni nem tudók a kolerajárvány és a spanyolnátha pusztító erejének történetébe is betekintést nyerhetnek, de az egzotikum után sóvárgók, akik nőügyek pikantériájától sem ódzkodnak kedvükre csemegézhetnek a hat évet Új-Guineaban eltöltő rovartanász, Bíró Lajos történetét bemutató fejezetből is.
Bíró Lajos a „szívügyei” mellett az „állomásozó terepmunka” előfutára lett és az elsők között illeszkedett be a helyi közösségekbe. De olvashatunk Xántus János hatalmas és küzdelmes munkájáról, amit a természeti- és néprajzi gyűjtés területén végzett. Egyik expedíciója során még egy borneói orángutánt és egy jávai rinocéroszt is sikerült elejtenie, majd mintegy 200 ládányi gyűjteményével elképesztő mértékben gyarapította a Nemzeti Múzeum, a Néprajzi- és az Iparművészeti Múzeum anyagát. De különös egybeesésekre, meghökkentő párhuzamokra is bukkanhatunk a kötet olvasása közben:
Milyen szerepe volt a magyar belpolitika befolyásos személyeinek a Turáni Társaságban?
A kínai- magyar kapcsolatok is górcső alá kerülnek, és még Komor Pál neve is előkerül, akit világszerte a kelet-ázsiai zsidó menekültek megmentőjeként tisztelnek. A kínai Tiencsinbe is elvezetnek magyar szálak, amely fejezet a globális gyarmatosítást tárgyalva valóságos detektívregénybe illő fordulatokban bővelkedik.
A manapság magyar tengeri kikötőkről ábrándozók is találhatnak kedvükre való fejezetet a kötetben, ahol megismerkedhetnek az Adriai Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. történetével, sőt még azzal az információval is gazdagabbak lehetünk, hogy az állami háttérrel bíró Magyar Keleti Tengerhajózási RT. 1912-ben Fiume-Ausztrália vonalat is beindított. A felsorolásra érdemes érdekességek azonban nem merülnek ki ennyiben: többek között a hazai étkezés- és testkultúra reformmozgalmaiba is betekintést nyerhetünk.
A világháborúk nyomasztó terhe és pusztítása, válságok és időszakos fellendülések váltakozásának több mint másfél századot átívelő áttekintésével beláthatjuk azt is, hogy volt már bőven példa a múltban gyülekezési korlátozásra, gazdasági világválságra, tőzsdekrachra és pusztító járványokra, ínséges éveket eredményező aszályos nyárra, rossz gabonatermésre, és nem utolsósorban legyengült szervezetű és idegrendszerű emberekre. Mindez a magyar népet sem kímélte, történjenek a sorscsapások az Osztrák-Magyar Monarchia idején, vagy éppen egy még ki sem hevert koronavírus-járványt követő orosz-ukrán háború következtében.
Magyarország Globális Története az év mind a négy évszakában örömmel ajánlható minden vitára, észérvekre nyitott érdeklődő olvasónak. És ami nem egy utolsó szempont, senkit se rettentsen el a közel ötszáz oldalas terjedelem, mert a kötetben bőven akadnak a nyári hőhullámok idején könnyebben emészthető történetek, de a borongóssá váló őszi, téli napokon a komorabb témákkal foglalkozni vágyók is kedvükre válogathatnak a történelmi bűnöket, zsákutcákat bemutató fejezetekből.