Vadászkaland 1.rész: Mészáros is csőre töltött
Amikor vezető kormánypárti politikusok tüsténkedni kezdenek egy területen, legyen szó turizmusról vagy sportról, felmerül a gyanú, hogy a folyamat végén egy fideszes oligarcha jól jár majd. Vadászkalandba bocsátkoztunk.
Ez elment vadászni,
ez meglőtte,
ez hazavitte,
ez megsütötte-megfőzte,
ez az iciri-piciri mind megette!
Ki kicsoda a mondókában?
Az Orbán-kormány “fővadászai”, Semjén Zsolt, Pintér Sándor és Lázár János aktív törvényhozási tevékenységet fejtettek ki az elmúlt időszakban a vadászok érdekében. A szakma számos változást üdvözölt. Miért került a politikusok figyelmének középpontjába ez a rendkívül költséges hobbi? Mindhárom kormánytag nagy vadász hírében áll. Semjén az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, és sokat tett azért, hogy 2021-ben Magyarországon rendezzék meg a vadászati világkiállítást. Ez a rendezvény a tervek szerint számos nagy beruházást vonz maga után, például az HungExpo területének felújítását, a budapesti állatkert fejlesztését. Ehhez a projekthez kötődött az a napokban megfeneklett, Fidesz-MSZP kezdeményezés is, hogy a hatvani Magyar Vadászati Múzeumnak is helyet adó Grassalkovich-kastélyt állami tulajdonból ingyenesen átadják az Országos Magyar Vadászkamarának.
A kastély megmenekült
A kastély jövőjéről határozatban döntött a kormány még 2011-ben. Az Országos Magyar Vadászati Múzeum kialakításának helyszínéül tette meg az ingatlant, majd abban az évben 3 milliárdos ráfordítással az épület és parkjának felújítását is elhatározták. A munkálatok 2013 tavaszán kezdődtek és közel egy éven át tartottak. Az átépítés, renoválás teljes költsége meghaladta a 3 milliárd forintot (10.149.992 euró), amelyhez az Európai Regionális Fejlesztési Alap több mint 2,5 milliárddal (8.627.493 euróval) járult hozzá.
A megszépült épületet 2014 tavaszán Semjén Zsolt, Fazekas Sándor és Áder János adta át. A felújított kastély ingyenes átadásáról szóló törvényjavaslatot Semjén Zsolt, Lázár János, Halász János kormánypárti, illetve Hiller István, Bárándy Gergely, Hiszékeny Dezső és Józsa István MSZP-s képviselők együtt adták be. Végül a szocialisták szakmainak jónak nevezték a javaslatot, de kihátráltak mögüle. A gazdasági bizottság pedig levette napirendjéről a javaslatot.
Lemondtak a közpénzről
A sportvadászoknak 2002-től nem volt kötelező a kamarai tagság, ennek ellenére sokan beléptek a szervezetbe. Semjén Zsolt és Lázár János nyújtottak be törvényjavaslatot annak érdekében, hogy ismét a vadászat feltétele legyen a tagság és az ezzel járó díjfizetés. Ezzel a kamara vezetőinek egyik régi vágya teljesült. Kezdeményezték azt is, hogy az idei évtől a hazai vadászoknak kötelezően megváltott úgynevezett vadászjegy - valamint a külföldről érkezőknek eladott engedélyek kiadása - utáni bevételen már ne kelljen osztoznia fele-fele arányban az államnak és a kamarának, hanem az teljes egészében az utóbbinál maradjon. Korábban az engedélyezés a területi vadászati hatóságoknál volt, ez átkerült az Országos Magyar Vadászkamara megyei szerveihez. Ellenzéki oldalról érkezett módosító indítvány annak érdekében, hogy a kamara a bevételeket csak meghatározott módon használhassa fel, hiszen ez a forrás korábban közpénznek számított, de a kormánypárti képviselők elutasították ezt a kezdeményezést. Több szakmabéli adott hangot aggodalmának azért, hogy a Fideszhez közelálló személyekkel teletűzdelt kamara a számukra kedves vadásztársaságoknak vadgazdálkodásra adhat majd a pénzből, amelyek így helyzeti előnybe kerülnek a többiekkel szemben. Vajon ki gründolt vadgazdálkodásra szakosodott céget? Igen, a felcsúti Zuckerberg.
600 millió a tét
Az Országos Magyar Vadászkamara nemrég tárgyalt arról, hogyan hasznosítsák a vadgazdálkodási alap forrásait. Eddig az agrártárcához tartozott ez a terület, de most már a kamara határozhatja meg a pénzek felhasználásának módját. Az alap éves keretét az OMVK küldöttgyűlése határozza meg. Valószínűleg jövőre 600 millió forint sorsáról dönthetnek. A tervek szerint pályázati úton lehet majd az alaptól pénzhez jutni.
A megyei elnökségek határozatokban döntenének a beadott igényekről, a támogatott pályázatok az Országos Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottsághoz kerülnek. Innen egy újabb procedúra után az Országos Elnökség hagyja jóvá a kifizetéseket.
Mészáros is beszállt a buliba
A miniszterelnök maga nem rajong a vadászatért. Ismerősei annál inkább. Veje, Tiborcz István szenvedélyes vadász hírében áll. A jogszabályi változások hatására beindult a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc is. Vért Vadászati Kft. néven Vadgazdálkodási céget alapított 2016 elején. Ez arra utal, hogy nagy pénz rejtőzik ezen a területen. 2006 óta ezerszeresére növelte bevételeit Mészáros Lőrinc. A nemzet gázszerelője szerint ennek oka, hogy okosabb, mint a facebook atyja, Zuckerberg. A jól prosperáló vadászathoz néhány dolog szükséges: háromezer hektárnál nagyobb vadászterület, minőségi vadállomány, kalandra éhes vadászturisták és minőségi szálláshelyek.
Tiborcz családja is jó üzletet kötött
Hazánkban a vadászati jog a földtulajdonhoz kötődik. Akinek van földje, az eldöntheti, hogy átadja-e haszonbérletbe egy vadásztársaságnak ezt a lehetőséget, vagy földtulajdonosi vadásztársaság keretein belül maga ragad puskát, persze engedéllyel.
2016 januárjától lépett hatályba az új vadászati törvény, ami a korábbi 10 helyett 20 évre növelte az üzemtervi ciklust egy-egy vadászterületen. Ezt a változást a szakma megalapozottnak tartotta, hiszen számos értékes vadfajta 13 évesen válik golyóéretté. Az új szabályozás alapján a vadászterületek kijelölésére a vadászati hatóság tehet ajánlást.
A vadászterületek földtulajdonosai módosító javaslatot tehetnek az adott vadászterület határaira, vagy új vadászterület kialakítására. A végső szót a hatóság mondja ki.
Fejér megyében, ahogy ez Ángyán József kutatásából is kiderült, az állami földveréseken kiemelkedően jól vásárolt Mészáros Lőrinc és családja, valamint Orbán Viktor vejének famíliája is.
Földesurak dupla haszna
A felcsúti polgármester és rokonai 31 birtoktestet szereztek meg. Eredményes volt Flier János is, akit szintén az Orbán-család bizalmasaként ismernek a környéken.
A miniszterelnök ismerősei, az újdonsült és régi földbirtokosok úgy határoztak 2016 szeptemberében, hogy a hatóság által kijelölt 07407050 kódszámú vadászterületen a vadászati jogot 2017. március 1-től a Vál-völgye Vadásztársaságnak adják húsz évre. A vadászati jogért cserébe bruttó 400 Ft/hektár haszonbérleti díjat, azaz több mint 4,7 millió forintot kértek az összesen 11901 hektárnyi területre. A földtulajdonosi közösség közös képviselőjét, Mészáros Lőrincet bízták meg, hogy írja alá az erről szóló szerződést a Vál-Völgye Vadásztársasággal. Ez nem okozhatott különösebb gondot, hiszen az említett társaság székhelye ugyanott van, mint a Mészáros és Mészáros Kft.-nek.
Lőjjön gímbikát 3 milláért!
Mészáros cégének, a Vért Vadászati Kft-nek a honlapjáról kiderül, hogy 17 ezer hektáron végez vadgazdálkodási és vadászati tevékenységet. A trófeatömegtől függően vadászhatnak az érdeklődők gímbikára 120 ezer forinttól akár 3,2 millióig is. Csoportos vadászatra is várják az érdeklődőket: 13 vadászig 900 ezer forint/nap a díja. A cég kínál szállás- és vadászati lehetőséget az Alcsútdobozi Vadászházban, a Postás Vadászházban illetve a békési Bélmegyeri Vadászkastélyban is. Utóbbi sorsáról az átlátszó.hu írt részletesen.
A felcsúti polgármester maga is nagy vadász. Több mint másfél évtizede az Alcsútdoboz–Felcsút Földtulajdonosi Közösség elnöke. Az Alcsúti Arborétum melletti két vadászház jellegű épület felhúzása is értelmet nyer a külső szemlélőknek.
A kormány vadászainak ténykedése új megvilágításba helyezi a Pharaon-Tiborcz kastélybizniszt is. De erről majd a folytatásban…