Senkinek nem lehet olyan hatalma, amivel egy egész országot tarthat sakkban, ha van, akkor azt már diktatúrának kell nevezni – interjú Juszt Lászlóval
Juszt László több mint 30 évet töltött televíziózással. Az újságíró népszerű műsora, a Magánbeszélgetések nemrég indult újra a TV13 képernyőjén. Lapunknak adott interjújában többek között beszélt Trump és Orbán találkozójáról, az RTL Klub megszerzésére irányuló korábbi tervről, valamint a jelenlegi médiahelyzetről is. Szóba került az egészségügy, a „családvédelmi akcióterv” és az ellenzéki pártok összefogásának kérdése is.
Zsúrpubi: Napokon keresztül arról cikkezett a propagandasajtó, milyen óriási siker, hogy fogadták Orbán Viktort a Fehér Házban, de nem azért, mert Trump fegyvereket ad el neki. Múlt pénteken aztán Orbán megerősítette, mégis venni fogunk haditechnikát Amerikától. Nem mehetünk el azonban további két említésre méltó momentum mellett sem: egyrészt nemcsak a magyar miniszterelnök utazott Amerikába, ugyanazon a napon Márki-Zay Pétert és Kész Zoltánt a Külügyminisztérium képviselői fogadták, jóllehet igen nagy titkolózás mellett. Másrészt az Átlátszó és a Wall Street Journal közös cikke azt írja, Washington beutazási tilalmat fontolgat Mészáros Lőrinc ellen, sőt, az amerikaiak látókörében van még Tiborcz István és Rogán Antal is. Segítsen eligazodni az amerikai diplomácia útvesztőjében!
Juszt László: A sok valós és álhír keveréke ellenére egyet bizton állíthatunk: Trump nem ura a helyzetnek. Az államigazgatás – beleértve az amerikai külügyet – simán kontrakarírozza a lépéseit, magyarul elég gyakran tesznek neki keresztbe. És egy valódi demokráciában ez így is van rendjén. Senkinek nem lehet olyan hatalma, amivel egy egész országot tarthat sakkban. Vagy ha van, akkor azt már diktatúrának kell nevezni. Benjamin Franklint, amikor elkészültek az alapító atyák a Függetlenségi nyilatkozattal, ő pedig éppen hagyta el a Függetlenség csarnokát, egy asszony megállította ezzel a kérdéssel: „Milyen államformát választottak nekünk?” Amire ő így felelt: „Köztársaságot. Ha meg tudják védeni!”
ZSPB.: Mit gondol, meddig maradhatnak még Orbánék a Néppártban? Kiteszik vagy ők farolnak ki hamarabb, hogy Salvinivel együtt egy új pólust hozzanak létre?
J.L.: Ez már eldőlt. Itthon elszórakoztathatja a közönségét a „pávatánccal”, de a külvilágban ez hosszú távon nem jön be.
ZSPB.: Nem könnyű Orbán nemzetközi mozgását megjósolni, ám az jól látszik, hogy egyre több magyar fiatal, szakmunkás és diplomás vándorol ki. Már több magyar gyerek születik Németországban, mint idehaza néhány megyében. Javíthat-e a siralmas demográfiai mutatóinkon a nagy csinnadrattával beharangozott „családvédelmi akcióterv”?
J.L.: Ugye most ez a kérdés nem komoly? Vegyük csak az úgynevezett babaváró programot! Korábban azzal etetett minket ő és a teljes bagázs, hogy Brüsszel megtámadta ezt a nagyszerű és családbarát kezdeményezést. Azután mit hallok a legfelségesebb szájból? „Tulajdonképpen nem is az Európai Bizottság támadta meg a babaváró programot, hanem a magyar kormány kérte a vizsgálatot.” Lefordítom: ezzel azt mondta, hogy „én és kollégáim hetek óta, éjjel-nappal, minden hullámhosszon hazudtunk”. Amit persze eddig is tudtunk. Az új szín a palettán, hogy ezt most nyilvánosan el is ismerte. Várom a további beismeréseket.
ZSPB.: Térjünk haza Magyarországra, aminek az államformája egyre zavarba ejtőbb! Hogyan látja az elmúlt közel 10 évet? A Fidesz az elejétől fogva egy tudatos stratégia mentén építi a NER-t, vagy pedig folyamatosan méricskélnek, majd annak alapján improvizálnak, kommunikálnak, a nácizmus és a kommunizmus „legszebb napjait” megszégyenítő módon plakátolva tele az országot mindnyájunk pénzéből?
J.L.: Miért csak az elmúlt 10 évről beszélünk? Volt már előtte is négy évük, amikor ugyanez folyt, csak még nem ennyire látványosan.
Például a médiabirodalmuk kiépítése akkor kezdődött, ami utána Medgyessyék szerencsétlenkedése mellett folytatódott. A szocik soha nem értették meg, hogy miközben ők még mindig európai focit játszottak, Orbán már régen amerikait, de annak is a pillanatnyi igényei szerint változtatta a szabályait.
Árokásással gyanúsította a baloldalt, ők pedig csak álltak és csodálkoztak. Közben Orbán hatalmas markológépekkel termelte ki a földet… alóluk is.
ZSPB.: Ön 1974-ben kezdte a pályafutását a Magyar Rádiónál. Visszatekintve, akkoriban volt nehezebb beilleszkedni az olajozottan működő médiagépezetbe, amikor a sajtószabadság még papíron sem létezett, vagy ma, amikor elvileg mindent szabad, bárki elmondhatja a véleményét legalább az online felületeken, csak éppen számolnia kell azzal, hogy levadásszák?
J.L.: Ha jól emlékszem, összesen tizenkétszer tiltottak le hosszabb-rövidebb időre. Többször a rendszerváltás előtt. De! Ez úgy működött, hogy például szombaton délelőtt krónikás riporterként összerúgtam a port a csepeli első titkárral, Ribánszky Róberttel. Hétfőn reggel Bereczky Gyula, a Krónika rovatvezetője kirúgott. Viszont délben felhívott a Népszava rovatvezetője, Moldován Tamás, akivel korábban nem ismertük egymást: „Úgy hallom, az utcán vagy?” Mondom neki, hogy igen. „Akkor gyere ide, van egy helyem neked.”
Ezzel szemben, amikor 1999-ben megírtam Orbánról, hogy egy éven át hazudott az országnak és a parlamentnek a megfigyelési ügyben, akkor másnap jött a házkutatás és a letartóztatás, majd pedig egy évig tartó procedúra.
S miután nem tudtak elmeszelni, ezer más üggyel próbálkoztak. Mindenesetre ha Lakatos Ernő, az egykori MSZMP egykori sajtóosztályának vezetője ma még élne, a tíz ujját nyalná meg, ha így tarthatná a kezében a teljes magyar médiát, mint ma Orbán.
ZSPB.: Ön cirka 30 évet töltött televíziózással. Az elmúlt évtizedben „elesett” a közmédia, „fideszesítve” lett a TV2, ismét a kormány holdudvarába került a HírTV, akárcsak szinte az összes helyi tévé, rádió és az önkormányzati lapok. Aligha lehetnek kétségeink afelől, mi a tervük a még független, talpon lévő RTL Klubbal…
J.L.: És ne feledjük az ATV-t sem, ami azért fáj különösen, mert abból a kollégáimmal én csináltam ismert tévét 2001-ben.
Az RTL-lel kapcsolatban Simicska Lajos szíves közléséből van szerencsénk tudni, hogy mi volt a terv. Ezt most – úgy hiszem – az osztrák szabadságpárti Orbán-barát Strache buktája után nem lesz egyszerű keresztülvinni.
Egyébként pedig az RTL egy kereskedelmi tévé. Van naponta nem egészen félórányi híradója, ami hasonlít egy valódi híradóra, de ettől még nem ellenzéki. Csak szakszerű.
ZSPB.: Ejtsünk szót a közelgő választásokról is! Ennyi év közéleti tapasztalattal a háta mögött mire számít?
J.L.: Vannak alapvetőbb igazságok, mint a pillanatnyi érdekek. Amíg ezt nem értik meg, amíg nem tudják kizárni az árulókat és a provokátorokat, addig csak a szerencsén múlik a sorsunk. Jó néhány évvel ezelőtt az akkori országos rendőrfőkapitány helyettesének szobájában láttam a szekrény tetején három táblát. Ez állt rajtuk:
„Elmélet az, ha mindent tudunk, de semmi sem sikerül.
Gyakorlat az, ha semmit sem tudunk, de minden sikerül.
Nálunk ez a kettő együtt van: semmit nem tudunk és semmi sem sikerül!”