Márai Sándor: „Az ország egy idegen hatalom szuronyainak rabsága alá jutott”

32 éve vetett véget életének önkezével Márai Sándor és hetvenegy éve írta meg a Halotti beszéd című verset.

A diktatúrát és az elnyomást zsigerileg gyűlölő világpolgár író a haza fontosságáról, az anyanyelv pótolhatatlanságáról számtalan írásában megemlékezett. Lehetett az szülővárosa, Kassa vagy az olaszországi Posilippo vagy éppen New York, a honvágy, a hazájától elszakított művész fájdalma újra és újból elő-és feltört belőle.

Ezt a melankolikus és sokszor mélabús életérzést Halotti beszéd című egyik leghíresebb és legszebb versének megírásával kapcsolatban írótársa a szemére vetette. Tamási Áron a közel hetven éve megszületett remekmű kapcsán borongásról, lemondásról és fájdalomról beszélt, ami nem tölthette el bizakodással és reménnyel az otthon maradottakat. Miként vélekedett az 1950-es évek Magyarországáról Márai Sándor? Tamási Áronnak címzett válaszlevelében a következőképpen fogalmazott:

Az ország idegen hatalom szuronyainak rabsága alá jutott. Az idegen hatalom kiküldöttjei puccsszerűen átvették a hatalmat Magyarországon, az alkotmányos élet megszűnt, a társadalmi, gazdasági, szellemi élet teljessége egy türelmetlen, igazságtalan, kegyetlen rendszer ellenőrzése alá került. Ez a rendszer igazságtevést és új világrendet hirdetett, de a valóságban ártatlan áldozatok tízezreit küldötte vesztőhelyre és a börtönökbe, s igazságtevés helyett megkísérelte kifosztani, koldusbotra juttatni, gyarmati sorba taszítani az országot. Akadtak tollforgatók odahaza, akik ezt a kísérletet prózában, versben helyeselték. Mások, az igaz írók, hallgattak. És ebben az időben dermedt lélekkel figyelt a nagyvilág is. Elhangzottak ünnepélyes tiltakozások, a „nagyhatalmak jegyzéket váltottak”, mint Tamási idézi: de a vasfüggöny mögött a Szovjet zavartalanul emésztette a nagy prédát, hetvenmillió európai ember sorsát. Ebben a világhelyzetben, ebben a lelkiállapotban írtam a „Halotti beszéd” című verset. ”

Hogy mit érezne 2021 Magyarországán az író? A kegyetlen rendszer működését valószínűleg napjainkban is megtapasztalná…

(A cikk első változata 2020. február 21-én jelent meg.)