Semjén, a lájkvadász
Semjén Zsoltot egyetlen modern, fiatalos szóval úgy lehetne bemutatni: a „lájkvadász”. Na, de ő nem is akármilyen lájkokra vágyik, hanem Viktor lájkjaira. A vadászatról pedig egyszer már kifejtette, hogy számára egy olyan, az ember antropológiai természetéből következő szenvedély, mint a szerelem.
A vadászatnál jobban Semjént talán csak Orbán Viktor parlamenti beszédei tüzelik fel jobban, és ilyenkor olyan nedves tekintettel néz fel miniszterelnökére, amit szavakkal talán csak Danielle Steel tudna valósághűen visszaadni. Cserébe soha nem vár el semmit, csupán néhány elismerő pillantásra vágyik a másik oldalról, olyan helyzetekre, mikor véletlenül összeakadhat a tekintetük. Erre viszont annyira szomjazik, mint hervadó rózsa a friss esőre.
Képzeljünk el egy skálát, melynek az egyik végpontján a keresztény értékek állnak, a másikon pedig, vele ellentétes irányban, Orbán Viktor! Ez a hasonlat már csak azért is helytálló, mert a miniszterelnök jelen állapotában semmitől nem áll annyira távol, mint azoktól a becses erényektől, melyek előtt egykor fejet hajtott. Szóval, Semjén Zsolt ebbe az utóbbi irányba olyan abszolút egyetértést és azonosulást testesít meg, hogy az már a szélsőséges tartományban sem mérhető, gyakorlatilag kívül esik az egész rendszeren. Vélemény ugyan - pártszövetség lévén - a két végpont között is elhelyezhető lenne, de a semjéni „lájkvadászatban” a válaszlehetőségeket tekintve nincs középút, hiszen az számára nem vezet az üdvösség felé.
A miniszterelnök-helyettesként aposztrofált politikus progressziója tehát tulajdonképpen abban merül ki, hogy igyekszik önmagát Orbán Viktor számára minél kedvezőbb pózba helyezni. Mégpedig azért, hogy ha a kormányfőnek kedve szottyan használni őt, a legkényelmesebb módon férjen hozzá, és ugráltathassa kénye-kedve szerint.
A pártja élére ellenjelölt nélkül szokták megválasztani, mert rajta kívül egyébként nem sokan vesznek tudomást a KDNP létezéséről. Mondjuk, például Rétvári Bencét vagy Hollik Istvánt nem is egyszerű elképzelni úgy a magyar Országgyűlésben, mint a keresztény értékek legfőbb képviselőit. De Zsoltinak azért szüksége van a konzervatív tömörülésre, hiszen e nélkül hogyan lehetne Viktor közelében?
A kormányfő mellett közvetlenül üldögélő, megalkuvó, szolgalelkű csicska posztra lenne bőven jelentkező, így viszont ő töltheti be a keresztény hitletétemény politikai biodíszletének büszke szerepét.
Természetesen azért dolgozik is, időről időre igazolja létjogosultságát a miniszterelnök-helyettesi pozícióra. Olyan remekbe szabott törvényjavaslatokat jegyez, melyek már távolról tükrözik a KDNP demokratikus emberközpontúságát. Karrierje amúgy olyan nívós gyökerekig nyúlik vissza, mint a plágiummal terhelt szociológiai szakdolgozata. Egy ELTE-n felállított bizottság 2012-ben állapította meg, hogy jelentős a szövegazonos egyezés a diplomamunkája és konzulense két írása között. Eljárást utólag már nem tudtak ellene indítani az egyetemen, de a dékán úgy fogalmazott, "az erkölcsi vétkek nem avulnak el". Semjén vállát nem túlzottan nyomta a vétkek súlya, a másodperc tört része alatt tekintette lezártnak az ügyet.
Vadászat, mint antropológiai szenvedély
A lájkvadásszal az élen a KDNP akkor is hasított, mikor a kezüket a kor ütőerére helyezve tévedhetetlenül tapintották ki Magyarország legégetőbb problémáját, és bezáratták vasárnap a boltokat. Ebben az ügyben azért fel-felsejlett néhány pillanatra a kereszténydemokrata egyedfejlődés, és mi tagadás, elmentek a falig, majd vissza is fordultak, mert bár Semjén úgy volt vele, hogy a többség támogatni fogja az elképzelést, kiderült, hogy igazából nem.
Szintén emlékezetes momentuma volt elnök úrnak, mikor tavaly decemberben legalább olyan magasztos sorokat adott elő Bayer Zsolttal kapcsolatban a magyar Országgyűlésben, mint amilyen szívbemarkoló verseket írt egyetemistaként. Kultúrember druszájáról - akit ő terjesztett fel kitüntetésre - kifejtette:
„Mellettem fog állni halálos ágyamnál is, sosem fogom megtagadni Bayer Zsoltot”
Ugyan Semjén Orbán iránt táplált megfelelési kényszere töretlen, akárcsak a boltzárral kapcsolatban, csendben kihátráltak a kormánypártok a Lázár Jánossal közösen jegyzett, nagy vihart kavart javaslata mögül is, amely tiltott önkényuralmi jelkép használatára hivatkozva kétéves börtönbüntetéssel fenyegette volna a Heineken forgalmazóját. Zsolti, először azt mondta, hogy az olyan rémuralmakat elszenvedő országnak, mint hazánk, nem szabad ilyen jelképet felhasználni gazdasági haszonszerzés céljából, egy másik nap viszont már úgy vélte, hogy valójában a Csíki Sör melletti kiállás lenne a túlhájpolt porpaganda-ötpercese.
Talán, hogy Viktor is jobban felfigyeljen rá, ingerszegény hétköznapjait időnként hasonló törvényjavaslatokkal pörgeti fel, vagy ha ez kevés, akkor felfal egy kis csokit a nemzet templomában, esetleg lóval vonul be Székelyföldre. Ja, és az sem elhanyagolható kijelentés politikai munkásságának vizsgálata szempontjából, hogy nemrég a CEU ellehetetlenítésével kapcsolatban a következőt mondta:
„A nemzeti önvédelem megerősítése az életösztönből következik.”
Márciusban az RMDSZ zilahi kongresszusán elhangzott köszöntőjében is volt egy jelentőségteljes külpolitikai elemzése:
„A magyar-szlovák és a magyar-szerb kapcsolatok sem voltak kevésbé terheltek, mint a magyar-román kapcsolatok, Szerbiával és Szlovákiával mégis gyümölcsöző viszonyt sikerült Magyarországnak kialakítania.”
„Nájsz!” - nyugtázhatjuk ezt egy ilyen trendi szóval, miközben gyorsan elfelejtjük a vajdasági, felvidéki és erdélyi magyarok jelen helyzetét.
Bár újabban az atombizniszben is jártas, Zsoltnak talán érdemesebb lenne szenvedélyének, a vadászatnak élni, hiszen a sportból ölést teológiai magasságokba helyezte, ami sajátos értelmezésében kivételes bocsánatot nyer. Mivel ráadásul szerinte ez a szenvedély „az ember antropológiai természetéből következik”, fenntartja magának a jogot, hogy a magyar törvényeket is eszerint az elmélet szerint alakítsa. Dolgozott ő már annyit Viktor alatt, hogy ennyi beleférjen.
Ugyan a KDNP-nek igen sajátos - és még véletlenül sem egyedülállóan szervilis - karaktere van a magyar politikai palettán, Semjén lájkvadászata messze kimeríti a párt választási programját. Hogy egyszer valamiben ne értsen egyet Orbán Viktorral, annak nagyjából annyi esélye van, mint hogy a kereszténydemokraták egyszer önállóan mérettessék meg magukat egy voksoláson.