Vegyél mély levegőt: Az Origó szerint "a magyar bérnövekedés mértéke decemberben a második leggyorsabb volt a világon"
Az EU-ban pedig a leggyorsabb.
Ehhez lehetetlen megfelelő kommentárt fűzni, mutatjuk, mit írt az Origó:
A magyar bérnövekedés mértéke decemberben a második leggyorsabb volt a világon, míg az Európai Unióban a leggyorsabb. Az elmúlt években a reálbérek a magyar gazdaságtörténetben soha nem látott mértékben emelkedtek. Az egészségügy és az oktatás jelenleg is zajló, és tervezett béremelései 2020-ban is jelentős reálbér-emelkedést hozhatnak Magyarországon.
A várakozásokat ismét felülmúlva, 13,1 százalékkal nőttek a bruttó bérek decemberben. A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 406 400 forint volt, míg a nettó átlagkereset 278 000 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 417 700 forint volt a hónapban. 2019 egészében 11,4 százalékkal növekedtek az átlagbérek, és elérték a 367 800 forintos éves átlagot, ami 7,7 százalékos éves reálbér-növekedést jelent.
Folyamatos a magyar felzárkózás az uniós átlaghoz
A magyar bérnövekedési dinamika a Trading Economics adatai szerint világszinten a második helyen állt. Egyedül csak Ukrajna előzött meg minket, de ott jóval alacsonyabb szintről történt az elrugaszkodás, mint nálunk. Az adatok azt mutatják, hogy a magyar bérek mind uniós, mind térségbeli mértéket nézve folyamatosan zárkóznak fel.
Azért erre hagyunk időt.
És akkor a tényszerű adathoz egy kis plusz információ:
A "bérnövekedés" nagyon szép, csak kevésbé mutat jól, ha megnézzük, a térségben és az EU egészében máshol mennyit keresnek az emberek: Nem nagyon van olyan ország az Unióban ahol ennél kevesebbet kapnak az emberek. Ezt pedig még szebbé teszi, hogy a hazai nettó bérek lemaradása nemcsak az uniós mezőnyben jelentős, de a visegrádi országokban is jóval többet visznek haza a dolgozók: Szlovákiában 9237, Lengyelországban 9512, Csehországban 11 266 euró a nettó fizetés. Az unió átlaga pedig csaknem a magyar nettó háromszorosa, 24 700 euró.
Ja, s még egy fontos dolog, amit eddig nem tudtunk:
A valóság amúgy ezzel szemben az, hogy 2019. harmadik negyedévének végéig csaknem 700 milliárd forinttal növekedett a háztartások hitelállománya, és szeptember végére meghaladta a 9720 milliárdot. Ekkora adóssága 2014 végén a devizahitelek forintosítása előtt volt a lakosságnak. De a fideszeseket ez úgysem érdekli. Nekik elég a statisztika a jóléthez.