Rengeteg ellenszert találtak már a koronavírusra, csak aztán mégse
Nagyjából 783 alkalommal hallhattuk, olvashattuk különböző hírforrásokból, hogy „hamarosan meglehet a koronavírus ellenszere”. Csak, aztán telnek a hónapok, és valahogy még sincs meg az ellenszer. A WHO szerint nem is lesz vakcina 2021 végig. Kiváló. Akkor már csak azt nem tudjuk, miért zúdulnak ránk naponta a „lehetséges hatékony megoldásokról” szóló információk?
Persze, az emberiség megmentésén túl remek biznisz is országhatárokon átívelő támogatásokból vakcinákat tesztelgetni és fejlesztgetni, ehhez pedig valószínűleg néha produkálni kell valami eredményt vagy sajtóhírt. Ez a „policy” pedig megszüli a „már majdnem készen vagyunk”, a "mindjárt megvan az ellenszer”, és a „hamar kész lehet a vakcina” típusú cikkeket. Amikkel már tele a padlás.
De leginkább a net:
16 héten belül kész lehet egy kísérleti vakcina a koronavírus épp világjárványt okozó fajtája ellen – közölte már februárban Richard Hatchett, a Coalition for Epidemic Preparedness Innovations (CEPI) nevű szervezet vezetője.
3 nappal később A kínai Changjiang napilap beszámolója szerint a Csöcsiang Egyetem kutatói előállítottak két olyan szert is, ami hatékony a koronavírus ellen. Ezt lehozta az MTI is.
Március közepén Seattle-ben a világon elsőként adták be önkénteseknek a cambridge-i székhelyű amerikai gyógyszervállalat, a Moderna és az amerikai egészségügyi intézet (National Institutes of Health, NIH) által közösen kifejlesztett mRNA-1273 oltóanyagot. Ez az RNS típusú kísérleti oltóanyagok közé tartozik, melyek az emberi sejtekkel termeltetnek vírusfehérjéket, hogy aztán az immunrendszer ezek ellen antitesteket állítson elő, felkészítve azt a valódi vírus által okozott fertőzésre és a vírus felismerésére. Különös (ja, nem), hogy az első ígéretes eredmények hírére a Moderna részvényeinek értéke 78 százalékos emelkedést produkált az előző évihez képest.
Április elején megint új reménysugár csillant a naivak előtt: A SARS-CoV-2 vírusra specifikus antitesteket termel egerekben egy új vakcina, ráadásul olyan mennyiségben, ami feltételezhetően elegendő a kórokozó semlegesítéséhez – állította a Pittsburghi Egyetem orvostudományi karának Andrea Gambotto és Louis Falo professzorok által vezetett kutatócsoportja. Az influenza elleni védőoltások előállítása során alkalmazott eljáráshoz hasonlóan laboratóriumban előállított vírusfehérjékkel operáló Pittsburgh Coronavirus Vaccine, (PittCoVacc) nevű szer az első tesztek szerint jóval hatékonyabb indítja be az immunreakciókat, mint az eddig publikált mRNS-alapú oltóanyagok, de természetesen további klinikai kísérletekre van szükség ahhoz, hogy be lehessen vetni a vírus ellen - jelentették ki.
Április 7. környékén már három olyan koronavírus elleni vakcina létezett a világban, amely a klinikai tesztek szakaszában járt. A TechCrunch cikke szerint az Inovio nevű amerikai cég fejlesztése kapott engedélyt rá, hogy embereknek beadva vizsgálják, alkalmas-e a kór kezelésére. Az INO-4800 nevű szer ehhez az amerikai gyógyszerészeti hatóságtól (FDA) kapott jóváhagyást.
Pár nappal később kiderült, hogy Sarah Gilbert, az Oxfordi Egyetem vakcinológus professzora „80 százalékig biztos” abban, hogy a kutatócsoportja által a SARS-CoV-2 ellen fejlesztett vakcina hatásos lesz, és szeptemberre elkészül. Gilbert a londoni Timesnak azt mondta, tárgyalásokat folytat a brit kormánnyal a finanszírozásáról, hogy még a végső eredmények beérkezése előtt megkezdődhessen a vakcina gyártása.
Április 21-án Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője arról beszélt, hogy az újfajta koronavírus elleni készítmények közül egy olyan van, ami bizonyítottan hatásos, ez a Remdevisir nevű készítmény.
Ez már a fázis 3 vizsgálatokban van, ami azt jelenti, hogy nagy számú betegeken próbálják ki a világon - nyilatkozta.
Április 24-én a kínai Sinovac Biotech nevű cég bejelentette, hogy a kísérleti vakcinája sikerrel védte meg a beoltott rézuszmakákókat a fertőzéstől. A cég igazgatója szerint az eredmények jelentős önbizalomra adnak okot azt illetően, hogy a vakcina emberben is működni fog.
A héten belga és amerikai kutatók épp azt közölték, hogy egy Winter névre hallgató láma hordozhatja a koronavírus ellenszerét.
A sort még nagyjából 700 oldalon keresztül lehetne folytatni. Csak éppen a minap Dale Fisher, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Globális Járványriasztási és Válaszadási Hálózatának (GOARN) elnöke szerint a koronavírus elleni vakcina nem készül el a következő év végéig. A 168 Órának nyilatkozó Jakab Zsuzsanna, a WHO második embere szintén erről beszélt.
Tényleg felemelő, hogy a világ összes tudósa az egyébként nyilvánvalóan dollárcsilliárdos projekten munkálkodik, csak azt nem tudni, miért látnak el minket közben jelentéktelen hírfoszlányokkal? „Már majdnem megvan”, „reménykedünk”, „nagyon ígéretes eredményeket produkáltunk”, „már csak egy apróság hiányzik”, és a többi. Az egyszerű állampolgár meg ül az internet előtt és már úgy söpör le magáról minden vakcináról és ellenanyagról szóló hírt, mint a hetedszer farkast kiáltó gyerek segélykérését a falu népe. Könnyen lehet, hogy világszinten vagyunk nagyon hülyének nézve, úgyhogy inkább majd „hisszük, ha látjuk…”