Vajon Orbán lesz a „hős”, aki visszaadja a túlhatalmat?
Bár Orbán Viktor korábban számtalanszor bizonyította, a felhatalmazási törvénnyel még inkább egyértelművé tette, hogy valójában semmilyen nemzetegyesítési célja sincs. Tőrbe csalta az ellenzéket, hogy gyalázhassa, ezzel még mélyebb árkokat ásva magyar és magyar között, majd a magához ragadott hatalom leple alatt még inkább felduzzasztották a NER-család házi kasszáját. Ha a járvány lecsengésével kegyesen visszaadja a teljhatalmat az amúgy is teljhatalmú fideszes kétharmaddal uralt parlamentnek, valószínűleg megint diadalív alatt vonul majd be a narancsos plebs elé.
Varga Judit épp arra készül, hogy „egész Magyarországot megvédi” a gonosz EP-ben, hiszen ártatlanul támadnak „minket”. Valójában minket senki nem támad, őket viszont annál inkább, hiszen a hazai demokráciamegcsúfolás lólába már hosszú évek óta nagyon kilóg.
Ha Orbán visszaadná a felhatalmazást, az „ugye, megmondtuk, hogy demokraták vagyunk” hamis érvvel vághatnának vissza az „ajvékoló” ellenzéknek és a „hisztiző” nemzetközi sajtónak, Néppártnak, brüsszelistáknak, sorosistáknak stb. Bözsike néni és Józsi bácsi pedig tapsolhatna, hogy milyen rendes fiú ez a Viktor. Mert Bözsike néni és Józsi Bácsi a TV2 Tényekben nem hallotta, hogy állított csapdát Viktor az ellenzéknek, majd utána hogyan tették zsebre az oilgarchái, strómanjai a hatalmas vagyonokat a járvány leple alatt.
Már a legelején nagyon átlátszó volt a Fidesz bűnbakkeresése, hiszen még a kormánypárti szimpatizánsok jelentős része is elismerte, hogy a szavazás a felhatalmazási törvényről szándékos politikai csapda volt. Éppen olyan, mint amit a Fidesz a migrációval kapcsolatban állított az ellenzéknek 2016-ban. Az akkori Alaptörvény-módosítást ugyanis csak akkor támogatta volna a Jobbik, ha Orbánék megszüntetik a gazdag migránsokat számolatlanul betelepítő letelepedési-kötvénybizniszt. Orbán erre nem volt hajlandó, így elbukott a szavazás. A Jobbik ellen pedig elindult Magyarország médiatörténetének legocsmányabb lejáratókampánya.
Orbán márciusban már gyorsított eljárásban megszavazta volna magának a teljhatalmat, az ellenzék azonban nemmel voksolt. Mivel a képviselők négyötödének támogatására lett volna szükség ahhoz, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot sürgősséggel tárgyalják, elsőre nem sikerült átvinni a lex Covidot. A kormánypártok a kétharmad birtokában azonban pár nap múlva ugyanúgy megszavazták rendes ügymenetben a korábbi javaslatot.
Miközben a járványhelyzet kezelésére vonatkozó intézkedéseket semmi nem befolyásolta, pusztító fideszes karaktergyilkolás indult el az ellenzéki képviselőkkel szemben.
Az eredeti álságos szándékot igazolta egyébként Orbánnak azon kijelentése is, ami így hangzott:
"Ha az ellenzéki képviselők nem szavazzák meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását, nélkülük is meg fogjuk oldani a válságot."
Igen, hiszen Orbán is tökéletesen tisztában volt vele, hogy az ellenzék valójában semmilyen gátat nem szabhatott neki, pusztán jelezte, hogy egy európai, elvileg demokratikus jogállamban ilyen felhatalmazást nem kap egy kormányfő határidő nélkül. De Orbánnak nem is az volt a célja, hogy az ellenzék mellette szavazzon, sokkal inkább az, hogy a nyáj által kedvelt gyűlöletpropagandát tovább tolhassa.
A védekezés első számú kormányzati szlogenje az lett, hogy:
Az ország csak a kormánypártokra számíthat a koronavírus elleni küzdelemben.
Pedig a valóság az, hogy pont a koronavírus ellen az élvonalban harcolók azok, akik a kormánypártokra egyáltalán nem számíthattak az elmúlt 10 évben.
Orbán a felhatalmazás visszaadásával valójában semmiről nem mondana le, hiszen amit el szeretett volna venni, azt már elvette. A kézivezérelt legaljakampány újabb fokozatában pedig Viktor lehet majd a hős, a védelmező, aki a nép megmentése után kegyesen hátralép a ráruházott hatalomtól.