Miért hallgat a keresztény Fidesz, mikor egy közel ezer éves templomot alakítanak mecsetté?
Csak nem azért, mert Orbán populista haverja, Erdogan csinálja?
Közös felhívásban állnak ki az Hagia Szophiáért, illetve a vallások közötti megbékélésért hazai konzervatív értelmiségek – írja a Magyar Hang. Az első muzulmán imát július 24-én tartják az épületben. Ezzel egy időben, július 24-én délben, az oszmán uralom alatt szintén mecsetté alakított, majd 150 év múlva keresztény templommá visszaalakított budapesti Mátyás templomnál közös imádságra hívnak minden jóérzésű embert, hogy „felekezeti, világnézeti hovatartozástól függetlenül imádkozzanak az Hagia Szophiáért, és vallások közötti megbékélésért, hogy soha ne tudják a világ egyetlen országában sem politikai célokra használni az istenhitet”.
Mint ismert, múlt hét pénteken adott ki elnöki rendeletet Orbán Viktor kebelbarátja, Recep Tayyip Erdogan török államfő az 537-től közel ezer évig keresztény templomként működő Hagia Szophia mohamedán mecsetté alakításáról.
Egy apró kis revansnak, odaszúrásnak indult az egyre inkább világméretű diplomáciai botránnyá fajuló Hagia Szophia-ügy is. A kereszténység egyik legősibb és legfontosabb temploma Konstantinápoly elestekor került az Oszmán Birodalom és az iszlám világ kezére. Fontosságát a hódítók is ismerték és elismerték: a székesegyházat mecsetté alakítva továbbra is nagy becsben tartották az épületet. Eredetét, meghódítását nem, hogy nem tagadták, de büszkék voltak rá. Ez pedig folyamatos szálka volt a keresztény világ szemében. A modern Törökországot megalapító, nyugatbarát és világi nacionalista Mustafa Kemal Atatürk jól érezte ezt, ezért 1930-ban úgy rendelkezett: ne legyen az épület senkié, de legyen mindenkié. A Hagia Szophia múzeummá alakult megtartva az oszmán hódítás által hozzáépített részleteket, de újra láthatóvá téve a kereszténység nagyszerű emlékeit is. A Hagia Szophia valóban az emberiség egyetemes kincsévé vált – írja Facebook-bejegyzésében Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője, aki hamar hangot adott nemtetszésének.
Hozzátette, hogy ez egy több száz éves ellentét újbóli megnyitását jelenti, egy rossz gesztus a nyugati világ felé, amelynek most Recep Tayyip Erdoğan török elnök beint, és azt üzeni, hogy akkor is azt csinál, amit csak akar. Ez a hozzáállás pedig nagyon ismerős valahonnan.
De nem Gyöngyösi Márton volt az egyedüli, aki szót emelt az átalakítás miatt.
A mecsetté alakítás ellen a katolikus egyházfő, Ferenc pápa is felszólalt. Vasárnap arról beszélt, hogy „mély fájdalommal gondol” a Hagia Szophiára. De korábban Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka, az orosz ortodox egyházat vezető Kirill pátriárka, valamint a romániai, ciprusi, georgiai ortodox egyház vezetője is elítélték a török rendeletet.
A keresztényi mivoltát napi szinten az arcunkba dörgölő magyar kormány azonban hallgat. A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely a Magyar Hang kérdésére azt mondta, a kormány nem tárgyalt az isztambuli Hagia Szophia ügyéről, személyes véleménye, hogy sajnálja a török kormány döntését. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Törökország szuverenitásáról szóló döntésről van szó, így az Európai Uniónak is legfeljebb véleménye lehet a mecsetté váló épületről, de beleszólása nem.
Vajon a keresztény Európa védelmezőitől mire föl ez a nagy visszafogottság? Csak, nem arról van szó, hogy az Erdogannal való bratyizás és török üzletemberekkel folytatott mutyik azért mégiscsak fontosabbak a keresztény kultúránál?
(A közös imádságra szóló felhívás elindítói: Lukácsi Katalin közéleti aktivista; Pálinkás József, az MTA korábbi elnöke, volt miniszter; Stefano Bottoni történész, Firenzei Egyetem; Gulyás Balázs publicista; Molnár Róbert polgármester, az Országgyűlés volt jegyzője; Soós Károly, teológus; Brenner Koloman, nyelvész, az Országgyűlés alelnöke; Szalma Botond a KDNP korábbi budapesti elnöke; Márki-Zay Péter, polgármester; György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője; Reichert János publicista.)