Ön olvasott már 1956-ról objektív, budapesti bedekkert?
Létezik 1956-os bedekker? Olyan, amiben a külhonból érkezettek objektivitását is megőrzi a szerző? Bob Dent, a Magyarországon élő angol író, újságíró és tanár Budapest, 1956 című könyvében a Műszaki Egyetemtől Csepelig végigkalauzolja olvasóit a forradalom eseményeinek helyszínein.
A könyv egyszerre útikönyv és történelmi munka, amelyhez a mára már megszüntetett 1956-os Intézet egykori igazgatója, Rainer M. János írt előszót:
„A világ 1956-ban néhány hétre Magyarországra figyelt, de szemét valójában Budapestre vetette. Tüntetés, szobordöntés, ostrom, fegyveres harc, kormány, nemzetőrség, politikai sztrájk, pártok, rádió, szabad sajtó- mindez 1956-ban jellegzetesen budapesti képekkel kapcsolódik össze: a Parlamentével, A Dózsa György úti talapzaton maradt gumicsizmákkal, a Nagykörúton, Üllői úton és földszintes ferenc-és józsefvárosi utcákon nyomuló, majd kiégett harckocsikéval, bazaltkockás úttesteken heverő halottakéval, felfegyverzett pesti srácokéval.”
Bob Dent többek között ezeket a helyszíneket mutatja be komoly forrásmunkákkal hitelesítve történetmesélését. Könyvében az első állomás Budán, lefelé a folyóparton haladva a Műszaki Egyetem, majd a Bem tér, azt követően pedig a Fő utcai börtön. A Műszaki Egyetemen történtekkel kapcsolatban a szerző sokban hagyatkozik Lipták Béla akkori mérnök-hallgató visszaemlékezéseire.
Lipták 1956-os események után Amerikába disszidált és később az IBM világhírű tervezőmérnöke lett, akinek életéről 2003-ban 100 perces magyar dokumentumfilm is készült. A Műszaki Egyetemen október 22-én lezajlott forradalmivá érett diákgyűlés eseményeinek bemutatását követően az október 23-án a Bem téren történtek megismertetése különösképpen fontos részét képezi az 1956-os forradalom kiinduló hangulatának megértéséhez.
„Azok, akik október 23-án akár budai, akár pesti oldalon egy időben vonultak a Bem tér felé, ezt már sohasem fogják elfelejteni. Ahogy több résztvevő megjegyezte, a légkör egészen különleges volt” - írja Bob Dent könyvében, majd Lipták visszaemlékezésével folytatja: „A lelkes ezrek lenyűgöztek. A járdákon tömegek zsúfolódtak össze, és menetoszlopunk mindkét oldalán tüntetők csatlakoztak hozzánk. Több volt ez, mint demonstráció, álom, csoda. Az egész nemzet velünk menetelt. Jómagam hipnotikus állapotban mentem a többiekkel.”
A Bem téri tüntetés eufórikus hangulatában szemtanúk és történészek is megegyeznek. Ami különösképpen fontos a tüntetők összetételét illetően, az a magyar katonák tüntetők közötti részvétele volt. A Bem szobor hátánál álló nagy épület 1956-ban katonai laktanya volt, amelynek ablakaiból is katonák figyelték az eseményeket, illetve Gyurkó László író, újságíró arról számolt be, hogy több százan, a Petőfi Katonai Akadémia növendékei közül részt vettek a tüntetésen.
Bob Dent rendkívüli alapossággal megírt könyvében továbbá minden – a forradalomban érintett - budapesti helyszínt bemutat és ismerteti az eseményeket is. A könyv olvasása közben érdemes elgondolkodni azon, hogy a szabadság vajon miért relativizálódott megint és újra. A személyi kultusz és a diktatúra előszobájába újra besétáltunk?
(A cikk eredeti változata 2020. 10.24-én jelent meg.)