Kéri László: Orbán Viktor egy egész hadsereget nevelt fel a szellemi élet átformálására
A #hetikéri rovatban a hazai közélet egyik legérdekesebb egyéniségével, politikai gondolkodójával, Kéri Lászlóval beszélgetünk hétről hétre a legfontosabb történésekről. Azt megígérhetjük, a politológus soha nem rejti véka alá a véleményét. Itt a Heti Kéri
Zsúrpubi: A héten szinte minden napra jutott valami olyasmi, aminek a ragozása napokra lekötötte a mérvadó médiumok, portálok elemzőkedvű munkatársainak a figyelmét.
Kéri László: De az csak utólag, néha talán hetekkel később szokott kiderülni, hogy az adott ügynek volt-e tényleg jelentősége, vagy csak mi, jámbor olvasók nyaltuk be megint az etetni valót. Játsszuk azt, hogy megpróbáljuk ebből a szempontból csoportosítani mindazt, amivel vasárnaptól vasárnapig elfoglalták a figyelmünket.
ZSPB.: Akkor kezdjük azokkal, amelyek azonnal gyanakvásra okot adó botrányok lehettek!
K.L.: Kezdjük a legújabbal, bár az is lehetséges, hogy ha ezt a legújabb őrültséget megbeszéljük, a többinek az elemzésére már nem is jut időnk. Kezdjük Demeter Harcos páratlan színvonalú provokációjával! Megnéztem szombaton a mérvadónak tekinthető portálokat és azt láttam, hogy a kiemelt hírek több mint fele foglalatoskodott ezzel a még a mai, eldurvult és szándékkal eldurvított közhangulatban is szokatlanul aljas sulyokvetéssel. Nem is szeretnék részt venni ennek a további elemzésében, mert ezzel akaratlanul is partnerré tennénk az illető által megütött hangnemet, mondandót és szellemiséget. Egyetlen szempontból tartom csupán felidézendőnek.
Alig egy hónapja, hogy a Fidesz hatalmas hangricsaj közepette lett az antiszemitizmus elleni küzdelem élharcosa, a szerencsi körzetben történt képviselőválasztás kapcsán. Akkor nagyhirtelen roppantul érzékennyé váltak arra, hogy a jobbikos képviselő-jelölttől megóvják a hazai szellemi életet. Kíváncsian várom tehát, hogy a néhány héttel ezelőtt oly magas hőfokon aggódó Fidesz-ideológusok most is látnak-e majd okot arra, hogy ezt a demeteri provokációt is hasonló erővel elutasítsák.
ZSPB.: Erre aligha van esély.
K.L.: Úgy vélem, hogy vannak olyan jellegű provokációk, amelyeket az ellenzéknek és/vagy a Fidesszel kevéssé szimpatizálóknak sokkal jobb lenne a fülük mellett elengedni és rábízni a kormányzó párt szellemi holdudvarára - ha van még ilyen -, hogy oldják meg ők a házi feladatot. Ők kapták, nekik adták, nem kell ezt tőlük elvenni. Másfelől persze nem vagyok ennyire naiv, csak megjátszom, hiszen
ugyanez az a hét, amikor Orbán nyílt levélben menne neki Sorosnak, ha ő is szembe jönne, és annak a levélnek a téveszmei mondanivalója szellemiségében egyáltalán nem esett túl távol a Demeter-féle hivatásos/költségvetési keretlegények pillanatnyi megnyilvánulásától.
ZSPB.: „Költségvetési keretlegény”? Ezt hogy kell értenünk?
K.L.: Szó szerint. Az elmúlt években a hazai szellemi életben egyre többen vannak azok, akik a rendszeres költségvetési juttatások, különböző jogcímeken hozzájuk kerülő megbízások hátterével lettek olyannyira bátrak, hogy nekik megengedett bármiféle ízlés, szellemiség és norma határának átlépése, illetőleg e normák radikális átírása. Nézzünk végig az elmúlt évek hasonló jellegű akcióin, fellépésein, Takaró Mihálytól Szakács Árpádon át, egészen az új sztár, Demeter Szilárdig: egy egész hadsereget neveltek fel és tartanak el költségvetési hátterű intézmények, műhelyek rendszeres támogatásával. Ezt már a kezdetek kezdetén el is nevezték „kultúrharcnak”. És Orbán maga mondta a legutolsó választások megnyerése után azt, hogy a következő ciklus - azaz, éppen ezekben az években - elsődleges feladata a szellemi élet átformálása lesz. Szóval, onnét nézve itt nincs is semmiféle botrány, tessék továbbmenni! Jön majd a következő.
ZSPB.: És ez lett volna az elmúlt hét legfontosabb eseménye?
K.L.: Nem, nem gondolom. Mondok is néhány más, sokkal fontosabb ügyet csak röviden annak érzékeltetésére, hogy egy normális közéletben mivel is kellene igazán foglalatoskodnunk.
- Megjelent az a kormányrendelet, amely az egészségügyben dolgozók többségének hatalmas felháborodását váltotta ki, hiszen az ott dolgozók zömére nézve elfogadhatatlan feltételeket intézményesítene.
- A legjobbkor, hiszen a járvány soha nem látott méretei éppen a tetőpontjuk felé száguldanak.
- Ékes illusztrációjaként az egészségügyi kormányzás előrelátó és sikeres problémamegoldó munkájának. Hiszen a héten az is kiderült, amit már korábban is sejteni lehetett: nincs elegendő oltóanyag az influenza-oltásokhoz, és mindenféle trükkökkel, hazudozásokkal próbálják ezt a kudarcot is eltakarni.
- A járvánnyal szembeni tehetetlenséget ezen a héten megpróbálják a várható vakcinák közeli beszerzésének állandó emlegetésével semlegesíteni. Vezető politikusok olyan tónusban emlegetik ezeket a - még be sem szerzett, ki sem próbált - vakcinákat, mintha ezeknek az ittléte már elegendő védekezést jelenthetne a további hónapokra nézve is.
- Csak arra nincsen válasz, hogy mi lesz és mi legyen addig, amíg e vakcinák elérhetősége és tömeges beadása tényleg valóságos lesz. Addig a legoptimistább előrejelzések szerint is legalább öt-hat hónapunk lesz, és addig a mindennapi realitás az a fajta túlterheltség, kapacitás- és emberhiány, ami a pillanatnyi magyar egészségügyet a teljes működésképtelenség felé lökdösi. És az a kormány, egészségügyi kormányzat bíztat bennünket még öt-hat hónapnyi türelemre, félrenézésre, amely még ezt az influenza-elleni, szokásos oltási akciót sem tudta rendesen megszervezni. S ha van igazi botrány ma Magyarországon, akkor ez az igazi és nem az, amit a felbérelt kultúrharcosokkal hetente mesterségesen kirobbantgatnak.