Aranyvasárnap Dsida Jenő versét is olvassuk el!

Dsida Jenő nem volt sem kommunista, sem reakciós fasiszta. Ha muszáj lenne meghatározni a költő irányultságát, akkor a keresztényszocialisták állásfoglalását erősítené. A harmincegy éves korában, szívbetegségben elhunyt költő az angol gentlemanek erdélyi rokonának is nevezhető poéta volt - csakhogy a lírikus életművét kutató Lisztóczky László irodalmár találó hasonlatát idézzük.

Szelíd mosolygással párosuló derű és páratlan, poeta doctushoz illő formaművészet jellemezte a bámulatos nyelvérzékkel rendelkező Dsida Jenő művészetét. A költő egész életében elkötelezett volt az emberi szabadságjogok mellett. Hitt, alkotott, teremtett és így lírává nemesített olyan gondolatokat, érzéseket és hangulatokat, amelyek az erdélyi és az egyetemes magyar irodalom részévé lényegültek. A költő 1929-ben publikált Közeleg az emberfia című költeménye az aranyvasárnapi, lelki felkészüléshez segíthet hozzá. Dsida Jenő az említett vers megírásakor mindössze huszonegy éves volt, mégis rendkívüli érettséggel, lobogó ifjúi lelkesedéssel alkotta meg művét. 

Közeleg az emberfia

Tudom, hogy közeleg már a jó ember fia,

aki nem tőlem és nem tőled kap életet.

Néhány pásztornak, akik sohasem öltek

nyulat, nem hordoznak emberölő

szerszámot, megjelenik az angyal és

megjelenik a csillag és tele lesz dallal

a decemberi hegyoldal. Csak ránézünk a kisdedre

és tudni fogjuk, hogy Ô az.

Eljönnek az acéltrösztök fejedelmei,

a petroleumbányák frakkos császárai

s könnyel a szemükben letérdelnek elé.

Mert Ô lesz, akinek legtisztább kék a szeme,

legerősebb lészen a karja és szelid arcáról ragyog

az örök épitők acélos vidámsága.

Ô megmutatja minden vándornak az útat,

minden töprengőnek az igazságot, minden

haldoklónak az életet. Ô megmagyarázza

nekünk a gépek dalának igazi értelmét,

megmagyarázza és megáldja a fáradt költőt

legsajgóbb szavait és mosolyogni fog és kék

fehér galamb fog ülni a vállán kétfelől.

Ô nem ad országot nekünk, hanem otthont,

nem ad fegyvert, hanem kenyeret.

Ma még sirunk,

mert a mosolygás nem én vagyok.

Ma még sötét

van, mert nem jöttem világosságnak,

hanem hogy bizonyosságot tegyek a világosságról.

Már közeledik az éj, mely szüli a Hajnalt.

Eljön Ô, minden bizonnyal eljön.

 

1929

(A cikk első változata 2020. december 20-án jekent meg.)