A pesti Váci út - A munka főutcája

A Nyugati Pályaudvar - melyet a közhiedelemmel ellentétben nem maga Alexandre Gustave Eiffel, a párizsi Eiffel-torony tervezője tervezett, hanem az ő vállalata - jelenleg lepelbe burkolózva várja a megújulást. Mellette az ország első - és valószínűleg a világ legszebb - McDonald’s étterme. Vele szemben a hajdani Skála Metró, ma is működik, de már különböző kisebb boltoknak ad otthont.

A pályaudvar mögött, a hajdani Bahnhof helyén a Westend bevásárlóközpont terül el. Innen indul kifelé a Váci út, melyen haladva számos új irodaépület, üvegpalota helyezkedik el a régi gyárépületek helyén. Iroda vagy gyár, egyre megy: a lényeg, hogy ide régen is, most is leginkább dolgozni járunk.

Az 1950-es évek végétől kezdve, a baráti Szovjetunió és az indusztriális társadalmi berendezkedés elvárásainak megfelelve az alapvetően agrárjellegű országunkat a vas és acél országává tették. Számos gyár épült, ahol a modern kor és az ipari forradalom kihívásainak megfelelve nemcsak a férfiak, de a korábban a családi tűzhelyet őrző nők is dolgoztak. A következő évtizedekben, egészen a rendszerváltásnak nevezett időszakig az volt jellemző, hogy a munkások és munkásnők gyakran a külvárosi lakótelepekről jártak be dolgozni a környékbeli gyárakba, így a Váci útra leginkább az angyalföldi és az újpesti lakótelepekről. Nem véletlen, hogy itt húzódik a hármas metróvonal külső szakasza, ami naponta több embert szállít, mint a MÁV összességében. Volt itt részlege régen a Ganz-Mávagnak, itt volt az Angyalföldi Erőmű, a Magyar Acélöntő és Csőgyár, a Habselyem Kötöttárugyár, a Láng Gépgyár, a Csavaripari Vállalat, az Akkumulátor és Szárazelemgyár. És persze a Váci úttal párhuzamos Lehel út és a környező utcák is több gyárnak adtak otthont. 

Kifelé haladva, már az újpesti részen az Újpesti Bőrgyár, a Pannónia Szőrmegyár, a Falemezgyár. Érdekesség, hogy a város külső határához közeli Külső Váci úti gyárak közül több túlélt és ha nem is az eredeti módon, de ma is működik: az Újpesti Erőmű, az Újpesti Vízművek, az Egyesült Izzó (Tungsram), a Gázgyár (Messer Hungarogáz) és a Cérnagyár (Coats). Az egykori gyárak helyén ma sok helyen kisebb raktárak, üzemek működnek, azonban a belvároshoz közelebbi szakaszon a már meglévő irodaházak mellé rekordgyorsasággal és tömegesen elkezdtek új irodaépületek épülni.

A Vízművek toronyháza elbontásra került nemrég, ami a tipikus régi, szocreál kinézetet illetően egyáltalán nem volt baj, helyén szintén új üvegpalota lesz majd. A Nyugdíjfolyósító toronyháza máig megállja a helyét, mellette a rendőrpalota egyike a város legkülönlegesebb épületeinek. A Váci Corner, a buszállomás helyén épült Agora, a hajdani Schlick-féle Vasöntöde helyén épült Black Rock, aminek egy részét meg is őrizték a régmúltból. A különleges, északi fényre hasonlító színekben világító Nordic Light, a High Five, a monumentális Promenade Gardens, a Capital Square, az egykori Volga szálló helyén épült, lendületes Vision Towers és a többi, hangzatos nevet viselő irodaház alkotja ma a Váci úti irodafolyosót, ami úgy tűnik, hogy a következő években is egyre bővül majd.

Összességében - ha valaki nem ragaszkodik a régi, megszokott látványvilághoz - városképileg nem is lenne ezekkel probléma, hiszen az épületek általában modernek, merészek, szépek, világosak, látványosak. Más kérdés persze, hogy az épülő irodaházak gyakran valamelyik NER-lovagnak hoznak hasznot, nem is keveset - a Promenade Garden ad otthont például a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló szürreális nevű 2RULE sportmárka üzletének, ami rögtön kétségtelenné teszi a kötődést. Azt is láthatjuk, hogy egyre több az egészen magas, 15 emelet körüli épület ezen a területen. Budapest nagy részén a talaj puha, ellentétben például New York sziklás, kemény talajával, így a város nagy részén nem bírja el a föld a túl magas házakat. A Váci úton kivételesen elbírja, így itt a vízszintes terjeszkedés mellett egy függőleges terjeszkedés is meg tud valósulni. 

Kérdés viszont, hogy a home office kényszerű, de szükséges bevezetése hogyan alakítja át az irodaházak piacát. Ha az otthoni munka beválik, kevesebb munkaállomás kell majd, a kisebb alapterületű irodákkal a cégek jelentős összegeket tudnak megspórolni, így a nagy irodaházak szinte szellemkastélyokká válhatnak. Ellenben a lakhatási válság egyre mélyül, szükség lenne egy olyan lakásépítési programra, melyhez hasonló a ‘70-es években megvalósult, amikor sokan jutottak élhető és kényelmes panellakásokhoz. Az irodaházak mellett tehát lakások építésére is szükség lenne.