A Fidesz szellemi nagyágyúja, akinek a rabszolgatörvényt (is) köszönhetjük, bemutatjuk Kósa Lajost
Ha tippelni kellene, melyik politikus mondta az elmúlt 32 évben a legnagyobb ostobaságokat, az biztos, hogy Kósa Lajos jó eséllyel pályázna az első helyre. Persze nem csupán ostoba kijelentések ezek, de egyben vérlázítóan arcátlanok is, amelyek semmibe veszik azokat, akik az ország többségét alkotják: a "hétköznapi", nehézségekkel küzdő embereket.
Kósa Lajos 1964-ben született, Debrecenben, apja matematikatanár, anyja pedig védőnő volt. A kis Lali 1982-ben érettségizett, majd bevonult az akkor még kötelező sorkatonai szolgálatra. Ezt követően jó kommunistaként a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tervgazdálkodás szakára járt, melyet azonban sosem fejezett be. Tekintettel arra, hogy ezeknek a régi, bearagadt diplomáknak a teljesítési határideje lejárt 2018-ban, nem sok esély van arra, hogy Kósa pótolja az elmaradt államvizsgáját, arról nem is szólva, hogy a Marx Károly Egyetem mint olyan, ma már más néven, más formában létezik, ez a mai Corvinus egyébként. Kósa az el nem végzett egyetem után egy piackutató cég tudományos munkatársa lett, majd óraadó tanár a Közgazdaságtudományi Egyetemen mikroökonómia-tanár. Hogy mi alapján, az rejtély, hiszen az ember egy tudományos munkatársat, vagy egy egyetemi tanárt nem egy érettségivel képzel el és neki valójában az az egyetlen hivatalos papírja. Na, de ekkor már fontosabb teendői voltak: a politikai pályája lendületet vett és ez határozta meg a karrierútját innentől.
A Fidesz egyik alapítójaként tartják számon, amely 1988-ban a KISZ ellenpontjaként alakult és különféle egyetemekről jövő hallgatók hozták létre, azonban későbbi fő prominensek többsége a Bibó István Szakkollégiumban összeverbuválódott baráti társaságból kerültek ki. Kósa a Rajk László Szakkollégiumba járt, mégis sikerült jó pozíciót kivívnia. A rendszerváltást megelőző és megalapozó Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalásoknak is résztvevője volt. Ezek után nem meglepő, hogy a rendszerváltás utáni első Országgyűlés képviselője lett az 1990-94-es ciklusban, a Fidesz 22 képviselőjének egyike, az országos listáról. Az ezt követő ciklusban a Hajdú-Bihar megyei listáról jutott be, majd ezt követően már minden ciklusban egyéni mandátumot nyert. Mindemellett 1998-2014 között Debrecen megyei jogú város polgármestere is volt, ennek okán 2010-ben a Jobbik a legnagyobb politikai álláshalmozónak kiáltotta ki és egy Superman-jelmezzel lepték meg, melyet nem volt hajlandó elfogadni és viselni. Pedig ahhoz, hogy valaki elvezessen egy megyei jogú várost és még emellett országgyűlési képviselő is legyen, tényleg Supermannek kell lenni, ez másképpen nem megy. Ismerjük a mondást, miszerint két lovat egy fenékkel megülni nem lehet… Kósának mégis sikerült. Sőt, még a Fidesz alelnöki feladatainak ellátására és frakcióvezetői feladatokra is volt ideje, egészen a miniszterségig vitte: 2017-től nem egészen egy évig a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter volt. Jelenleg pedig az operatív törzset vezeti.
Vagyonnyilatkozata alapján van egy háza Debrecenben, illetve Budakeszin, egy autója, valamint egy negyed motorcsónakja, ami már 10 éve is megvolt. Nem is olyan sok, igaz? Na de nem ilyen egyszerű a sztori. Kósa feleségének a nevén százmilliós budai ingatlan van, egy egészen csinos, négy és fél szobás lakóparki ingatlan. De a debreceni ház is furcsa dolgokat produkált: a vagyonnyilatkozatban más szerepelt, mint a valóságban, mely alapján a bevallottnál nagyobb telek, több helyiség és egy eltitkolt garázs is az ingatlan részét képezte. Tovább is van, mondjuk még? Kósa édesanyja egy fél sertéstelep tulajdonosa lett 82 évesen, melyre rögtön kapott 123 millió forint állami támogatást. Ezen felül egy 140 milliót érő cég is a nevére került, mely nagyobb értékű debreceni lakóparki ingatlanokkal foglalkozik, ezt mindössze az alaptőke értékéért, 6 millió forintért vásárolt meg az asszony és ügyvezető igazgatónak Kósa Lajos két nagyobbik lányát nevezte ki. Pazar, nem? Kósa ennek ellenére állítja, hogy édesanyja “nem strómanja senkinek se”. Elhiszi ezt valaki?
Hajmeresztő kijelentésein szívesen nevetnénk, ha egyébként nem tudnánk, hogy Kósa együgyűége mögött közpénzek lapulnak. De azért nézzünk egy kis gyűjteményt a leginkább hajmeresztőekből:
Amikor arról kérdezték, hogyan hatnak majd az adózással kapcsolatos törvényi változások az emberekre, közölte, hogy erre nem készültek, majd elkezdett hadoválni a kupakokról:
A XX. század végének egyik legvéresebb, legrettenetesebb eseményére, a ruandai népirtásra, ahol a hutu népcsoport machetékkel gyilkolta a kisebbségben lévő tuszikat, így emlékezett meg:
A Momentumnak azon felvetésére, hogy az MSZP-t a Fidesz pénzeli, egy hosszas monológot adott elő arra vonatkozóan, hogy pótkocsis IFA-val hordják tonnaszámra az ötforintosokat nekik:
Megosztotta velünk azon vágyát is, miszerint tengerhalászati miniszter lenne szívesen:
Brüsszelt már nem kell megállítani, mert az MTA földrajzi bizottsága szerint már áll:
Arról, hogy a köztársasági elnököt négyötödös többséggel kéne választani:
Legutóbb pedig Shakespeare-től az oltásellenességig 5 percen belül jutott el, közbeiktatva Krekó Péter állítólagos oltásellenességre buzdító nyilatkozatát, amit a felszólalás időpontjában már jogerős bírósági ítélet cáfolt:
De volt ott még, ahonnan ez jött. Ha egy jó fekvésű házat véletlenül pont úszómedencével árulnak, mit csináljon, hordassa tele sóderrel? Vagy amikor az MNB alapítványi pénzeiről volt szó, kijelentette, hogy ha közpénzt csoportosít át az MNB ezekbe az alapítványokba, akkor a pénz “elveszíti közpénz jellegét”. De kérdezték tőle azt is, Habony Árpád milyen minőségben ad neki tanácsokat, amit Kósa azzal intézett el, hogy “jó minőségben”. De olyat is mondott, hogy Orbán Viktor nem perel be senkit, mert az olyan lenne, mintha a király pereskedne. Nemrégiben pedig az általa vezetett operatív törzs napi járványadatait szivárogtatta ki kicsit hamarabb, mint kellett volna, ugyanis a Facebookon közzétett posztjában látszottak a számok. Az Amazonas kapcsán pedig az volt a véleménye, hogy nem is az őserdő ég, csak a bozótos. Egy kínos élő interjúnál pedig közölte, hogy ez nem mehet adásba - erre mondják, hogy “az oszt’ igen”!
És a legnagyobb balhéjáról még nem is beszéltünk, a csengeri örökösnő általi 1300 milliárd forintos bizniszről. A hölgy Kósát állítólagosan azzal kereste meg, hogy segítsen neki befektetni a gigantikus örökséget. Kiderült, hogy az örökösnő szoros kapcsolatban áll azzal a Fiák Istvánnal, aki a Kóa édesanyja nevére került sertéstelep és ingatlanbefektető cég tranzakciói mögött is állt. A mama persze most sem maradt ki a bizniszből, 800 millió forintos ajándékot ígértek neki Kósa segítségének fejében. Kósát feljelentették hivatalos vesztegetés és hivatali vesztegetés elfogadásának gyanújával, ám hiába a szerződés létrejöttét bizonyító közjegyzői okirat, a Központi Nyomozó Ügyészség szerint nincs bűncselekményt bizonyító adat, ezért nem nyomoznak sem Kósa, sem az örökösnő, Szabó Gáborné ellen. Nagyban terítéken volt az ügy, amikor Kósa nem a bűnbánat gyakorlásával foglalkozott, hanem benyújtotta az elhíresült rabszolgatörvényt (persze nyilván nem ő fogalmazta meg, ilyen képességekkel), ami a dolgozók túlóráztatását, még kiszolgáltatottabbá válását alapozta meg. Jár a taps!
Vajon létezik-e az 1300 milliárd forint és ha igen, ez lehetett-e az ellopott 3000 milliárdos magánnyugdíjpénztári vagyon egy része? Egyelőre csak találgatunk. Pedig a képlet borzasztóan egyszerű. Ha létezik, akkor Kósa egy korrupt bűnöző. Ha pedig nem létezik, akkor egy hiszékeny, ostoba ember. De a lényeg egy és ugyanaz: alkalmatlan.