Még mindig zavaros a kormányzati kommunikáció
A negyedik hullám felfutó ágában vagyunk, úgy, hogy több a napi Covid-fertőzött, mint eddig valaha. A kormányzati kommunikációban semmiféle javulás nincs (mitől is lenne), az oltások hatásaiban kételkedők pedig alátámasztva érzik érveiket, hiszen – ellentétben a kormány korábbi kommunikációjával – a vírus nem állt meg, újra maszkot kell viselni zárt terekben és Orbán Viktor nem zárta ki, hogy további korlátozások is lesznek.
Az oltott ember ugyanúgy megfertőződhet?
Sajnos a kormányzati kommunikáció nem egyértelmű a kérdésben. Az oltás nem valamiféle energiapajzs, amin nem hatol át a vírus. A delta variáns ezerszeres fertőzőképessége a két, de még a három oltásban részesülteket is képes megfertőzni. Azt a szót viszont, hogy „ugyanúgy”, nagyon sürgősen el kell felejteni. Mert nem ugyanúgy. A háromszor oltottak esetén a vírus jórészt a felső légutakban marad, pár napos orrfújást, köhögést okozva, két oltással esetleg hőemelkedést, szédülést, erősebb influenzaszerű tüneteket okozhat. Persze lesznek olyanok, akiknek eleve több alapbetegségük van és így a tüneteik az oltások ellenére is súlyosabbak lehetnek, de lényegesen kisebb eséllyel kerülnek az oltott emberek kórházba és az esetek nagy többségében enyhe tünetekkel vészelik át a betegséget olyan emberek is, akik oltás nélkül nem úsznák meg a lélegeztetőgépet.
Miért vannak oltott emberek a kórházakban?
Jó lenne pontos statisztikát kapni arról, hogy hányan oltottak a betegek közül és persze arról is, hogy mivel oltották őket, de a kormány ebben sem együttműködő. Szerencsére, ha a magyar statisztika hiányos is, a külföldi eredményekből ki tudunk indulni. Azt már biztosan tudjuk, hogy kevesebb oltott ember kerül kórházba és ha mégis, akkor ők nagy valószínűséggel a lélegeztetőgépet el tudják kerülni. Mert nemcsak emiatt kerülhet kórházba valaki: az enyhe lefolyású Covid egy alapbetegséggel rendelkező oltott embernél is okozhat alacsony véroxigénszintet, vérnyomás- vagy vércukorproblémát, vagy éppen antitestkoktélra vagy egyéb infúziós terápiára lehet szüksége.
Akkor tehát ugyanúgy meghalhat egy oltott, mint egy oltatlan ember?
A statisztikák szerint messze nem ugyanúgy. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a 3. hullámban napi tízezres esetszám mellett 250-270 halott volt, most meg kb. 170. Az a 100-zal kevesebb már egyértelműen az oltásoknak köszönhető. Romániai adatok alapján az 100.000 főre 431 fő oltatlan és 2 fő 3-szor oltott beteg jut, ami nagyon nem mindegy. Ugyanakkor az Kásler Miklós és Müller Cecília tanulmányában is látszik, hogy a Sinopharm és az Astra Zeneca muzsikál a legrosszabbul. Nálunk pedig épp a két legveszélyeztetettebb csoport kapta ezeket: a kínait az idősek, az Astrát pedig a krónikus betegek. Mivel ezek hatása elmarad a többitől, pont a két legsérülékenyebb csoport védettsége lehet kétséges – ahogyan ezt vissza is igazolják a tapasztalatok. A kormány persze arcvesztésnek érezné, ha ez egyértelműen ki lenne mondva, pedig az őszinte kommunikáció mindig jobb, mivel bizalmat eredményez.
Akkor aki Sinopharmot kapott, az olyan, mintha nem is lenne beoltva?
A kínai gyártó 18-59 év közötti személyek oltására ajánlja a vakcináját, ez soha nem is volt másképp. Más kérdés, hogy a kormány ezt figyelmen kívül hagyta. Szerbiai adatok alapján ez a vakcina muzsikál a leggyengébben, vagyis a kínaival oltottak között van a legtöbb halott, de itthon is látszik, hogy ők kerülnek leggyakrabban kórházba, hiszen főként idősek, több alapbetegséggel. Ennek ellenére lehetne az a kommunikáció, hogy ez volt nagy mennyiségben elérhető és a kormány igyekezett a lakosságnak elérhetővé tenni a vakcinát – ez így méltányolható is lenne, csakhogy a helyzet az, hogy a kínai vezetőkhöz való dörgölőzés sokkal inkább lehetett ennek oka. Ezeknek az embereknek úgy kellene a teljes, három oltásból álló oltási sort biztosítani, mintha egyetlen oltásuk sem lenne.
Most akkor félévente mehetünk újabb oltásra?
Első körben a teljes oltási sor két dózis volt (Janssenből egy), most meg már a három is kevés? Hogy is van ez? Nos, a delta variáns kicsit felülírta a terveket, hiszen gyorsabban és erősebben fertőz. Valójában az összes létező védőoltás hatása csökken idővel, illetve többször kell ismételni (minimum 3-6 alkalommal, vagy évente), tehát igen, lehet, hogy be kell rendezkednünk a rendszeres oltásra. Persze a hatékony gyógyszerek fejlesztése is folyik, de őszintén szólva aki nagy jóslásokba bocsátkozik, az szinte biztosan nem mond igazat. Meg kell tanulni kimondani, hogy vannak dolgok, amiket egyszerűen nem tudunk még – de dolgozunk rajta és már ez is nagy dolog. Félremehetett a kommunikáció akkor, amikor azt kaptuk, hogy jön az oltás és meg vagyunk mentve. Ez azért ennél bonyolultabb. De őszintén, ha félévente mindenki be lenne oltva, cserébe normális életünk lehetne, nem megérné?
Kísérleti vakcinákról van szó?
Sokan amiatt is aggódnak, hogy ezeket az oltásokat nem tesztelték megfelelően. Nos, azt már sok évtizede tudjuk, hogyan működnek a védőoltások, a Sars-COV-1-es vírusra pedig már egész nagy mennyiségű tudásunk volt – ezt csak le kellett venni a polcról. Az mRNA-vakcinákkal is régóta dolgoznak már. Nem annyira új tehát. Csak annyi történt, hogy minden tudást nagyon gyorsan sikerült összerakni, így születtek meg ilyen gyorsan a vakcinák – és nem, nem kísérleti szakaszban vagyunk, hanem vizsgálati szakaszban, tehát nem „kísérleti vakcinákról” van szó. A vészhelyzeti alkalmazást is felváltják lassan a teljes körű forgalombahozatali engedélyek. A kínai és orosz vakcinák dokumentációja azonban hiányos – ha Magyarország kiadná a velük való tapasztalatokat részletesen, az az egész világnak nagy segítség lenne.
Mi van, ha valaki inkább az immunrendszerében bízna az oltás helyett?
Az a helyzet, hogy nincs olyan mérési eszköz, amivel az immunrendszer állapotát pontosan fel lehetne mérni és nem tudjuk, kire hogyan hat ez a vírus. Az oltás olyan, mintha egy kutyával megszagoltatnánk a betörő ruháját, így amikor már megérkezik, tudja, hogy meg kell állítania. Így az immunrendszernek adunk egy óriási lépéselőnyt, hogy gyorsabb lehessen, mint a fertőzés. Mi ez, ha nem igazi bizalom az immunrendszerünkben?
A fentiekben a Pécsi virológusok, a Vakcinainfo – az orvos válaszol, a KOVIDők, a Koronavírus vakcináció, és az Ázsiába szakadtam YouTube-csatorna információiból indultunk ki, mert úgy látjuk, hogy ezek az elmúlt hónapokban nagyrészt hiteles forrásoknak bizonyultak.
Az oltás működik, Magyarország működik – hirdeti Merkely Béla és a helyzet az, hogy a külföldi eredmények alapján a vakcinák tényleg működnek. De sokkal transzparensebb kommunikációra lenne szükség, hogy ezt az emberek el is higgyék. Kásler Miklós és Müller Cecília tanulmánya túl kevés, túl későn. Sokkal részletesebb adatokra lenne szükség és sokkal következetesebben. Emberéletekről van szó, nincs helye bizalmatlanságot szülő kommunikációnak!