„Nem tudhatjuk, Istennek mi a terve velünk…”
Mörk Leonóra legújabb regényében a korabeli orvoslás és egy rendhagyó szerelem történetébe is bepillantást nyerünk.
Valós, történelmi fogódzók mentén merítkezhetünk meg a 17. század kasztrált énekesekkel, szifilisszel és más sötét titkokkal teli világában. Jeszenszky János magyar orvos életének történetét a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyvtár és Adattára tette hozzáférhetővé a történelmi regények megírása terén már sokadjára bizonyított írónő, Mörk Leonóra számára. Ruttkay László Jeszenszky János és kora (1566-1621) című életrajza képezte alapját az Asszonyom, édes úrnőm című regénynek, amely izgalmas, kalandokkal és korhű részletekkel teli leírásokban bővelkedő szépirodalmi feltöltődést kínál az érdeklődő, igényes olvasóknak.
Lassus Zsoldosszerenádja magyar fordításának szövegéből vett kezdő sor képezi a regény címét. A zenetörténeti utalások azonban nem merülnek ki ennyiben, hiszen az írónő számtalan módon megidézi a 17. századi zeneirodalom világát elsősorban a regény központi témáját képező szerelmi szál kibontakoztatásán keresztül, amelynek során egy kasztrált énekes történetével is megismerkedhetünk.
A leghíresebb kasztrált énekes, Farinelli pályafutásából kölcsönözte Mörk Leonóra azt a motívumot, hogy az álmatlanságban szenvedő uralkodót csak az ő hangja volt képes megnyugtatni. A kasztrálás gyermekkori traumája, az egyedülálló hangszín elérésének kálváriája azonban szokatlanul nyíltan és rendkívüli plaszticitással jelenik meg a könyvben.
Milyen döntések, isteni véletlenek kellettek ahhoz, hogy egy kisfiú a rámért rettenetes testi kínokat túlélve korabeli énekes sztárrá válhasson? Milyen szerelem alakulhatott ki egy kasztrált énekes és az orvoslás iránt elhivatott, kezdetben nagyon tudatosnak hitt fiatal lány között? Az élet még akkor is mindent felülírhat, amikor azt gondoljuk, hogy a hús-vér valóság iszonyatának megtapasztalása kellő józanságra int? Többek között ezekre a kérdésekre is kereshetjük a választ az Asszonyom, édes úrnőm olvasása közben, úgy, hogy a 17. század szerelmi szenvedélyektől túlfűtött hétköznapjaiba is betekintést nyerhetünk.
Lélektani kalandregényként is felfogható Mörk Leonóra legújabb kötete, hiszen nem csak a történelem sötét bugyrait tárja fel az írónő elsősorban orvos-és zenetörténeti szempontok előtérbe helyezésével, hanem komoly és mély pszichológiai utazásra is hív egy járványok kínjaival terhelt század világába.
A kötet olvasása során művelődéstörténeti ismeretekkel is gazdagodhatunk, miközben egy tudatosan és finoman cizellált szöveg vissza-és felidézi a régmúlt időket, ugyanakkor nagyon is testközelbe hozza a korokon átívelő érzéseket, gondolatokat.
Az asszonyom, édes úrnőm habár egy történelemi köntösbe burkolt szerelmi történet, mégis hangulatában, történetszövésében, a szereplők jellemében párbeszédet folytat a huszonegyedik századdal. És hogy a szereplőkkel Istennek milyen terve van, az is kiderül a regény olvasása közben.