Kéri László: A „rezsicsökkentés megvédéseként” becézett intézkedéseket kénytelen a kormányzat hétről hétre újrafoltozni
A #hetikéri rovatban a hazai közélet egyik legérdekesebb egyéniségével, politikai gondolkodójával, Kéri Lászlóval beszélgetünk hétről hétre a legfontosabb történésekről. Azt megígérhetjük, a politológus soha nem rejti véka alá a véleményét.
Zsúrpubi: A hazai médiában talán Orbán Viktor dallasi szereplése volt a legnagyobb szenzáció. Legalábbis kormányoldalon.
Kéri László: Gyerekkoromban, a falusi nyaralások alkalmával - a viták lezárásaként - gyakran hallhatam azt a kitételt, miszerint „messziről jött ember azt mond, amit akar…” Nos, a héten ezt a mondást egy kissé átértelmezhettük, hiszen nem túlzás állítanunk, hogy a világsajtó szokatlan terjedelemben és gyakorisággal emlékezett meg Orbán Viktor dallasi szerepléséről. Itt és most nem lehet célunk a beszéd tartalmi elemzése, csupán azt az egy mozzanatát emelnénk ki, hogy felszólította a világ konzervatív erőit a közelgő, sorsdöntő, nagyszabású nemzetközi összefogás szükségességére. Innét, Európa közepéből. Más olvasatban azt is mondhatnánk, hogy a magyar miniszterelnök ezen a héten valóban nemzetközi jelentőségű tényezővé emelte magát. (Szombati napon például, fél szemmel nézve a CNN adásaira, legalább háromszor láthattam Orbán Viktort megidézni, ráadásul eltérő kontextusokban.) Esetleg nem kevesen lehetnek olyanok, akiknek a mi hazánkról való ismereteiben akár még kitüntetett helyet is foglalhatott el a dallasi mondanivaló. Nos, azt hihetné, hogy Magyarországnak mostanság alig akad olyan gondja, amelyre régóta regnáló kormányfője meg ne találta volna a legmegfelelőbb megoldásokat. Legfeljebb a genderőrület, meg a háború okozta migráció jelenthet olyan gondokat, amelyeket még egy ilyen távoli és páratlanul nagy nyilvánossággal járó fórumon is érdemes lehetett szóba hoznia.
Alig múlott el a két héttel korábbi, tusványosi szereplés zajosra sikeredett visszhangja, amelynek - a stábja és szerinte is – félreérthető mondatai miatt kénytelenek voltak utólagos magyarázatokra, és máris itt van az újabb látványos médiateljesítmény.
Amúgy a múlt hét legfontosabb külpolitikai eseménye innét még messzebbre, a dél-kelet-ázsiai térségben zajlott, ahol az amerikai házelnök látogatása következtében olyan hisztérikus hangokat lehetett hallani, mint néhány hónappal az orosz/ ukrán háború előtt-Moszkvából. Nincsen elegendő terünk e krónikában arra, hogy ezt a feszültségzónát is elemezzük, de az sem kizárt, hogy a jövőben erről mind többször kell majd szót váltanunk.
ZSPB: Orbán Viktor hívei, rajongói igazán büszkék lehetnek e folyamatos nemzetközi szintű érdeklődésre.
K.L.: S eme ünnepi hangulatban csak némi keresetlen, földhözragadt szempont jegyében hoznánk szóba, hogy ugyanezen a múlt héten Magyarország lakosságának elsöprő többségét egészen másféle gondok izgatták, mint amilyen világkép az elhíresült kormányfői beszédekből kivehető. Hamarjában, egy-egy hosszabb bekezdésben fel is vázolnánk féltucatnyi olyan ügyet, amely ugyanezen napokban az Utca Embere számára alapvető problémákat jelenthettek.
- Az üzemanyagoknál bevezetett ársapka úgy tűnik, számtalan olyan problémával jár együtt, amelyre a megoldás kiötlői előzetesen nem számítottak. A héten a MOL például úgy döntött, hogy a kedvezményezett kör egy napon csak egyszer tankolhat így, de úgy tűnik, hogy az egyre inkább elhatalmasodó hiányhelyzeteken ez sem fog segíteni. A Lukoilnál pedig alkalmanként csak 20 litert lehet vételezni. (A jelenség örömteli oldalát kellene, hogy jelentse a szintén e héten megjelent adat, amely szerint a Mol eddigi története során még sohasem realizálhatott a mostanihoz hasonló méretű nyereséget…
- A „rezsicsökkentés megvédéseként” becézett intézkedéseket is kénytelen a kormányzat hétről hétre újrafoltozni. Pénteken újabb rendeletekben próbálták körülírni a nagycsaládosokra vonatkozó kedvezményeket és egyéb, ma még nehezen átlátható következményekkel járó kötelezettségekkel megvédeni a közszférára háruló csőd-veszélyeket. S talán a sokezernyi embert közvetlenül érintő intézményi alkalmatlanság, fejetlenség nyilvánosan is botrányossá vált mivolta kellett ahhoz, hogy meghosszabbítsák a mérőóraállások bejelentésére vonatkozó, eleve láthatóan teljesíthetetlen határidőket. Két héttel… szintén a nyár közepén.
- Apróságok ezek — főleg a konzervatív erők világméretű összefogásának a perspektíváiból nézve, csakhogy az a helyzet, hogy menne a sok-sokezernyi konzervatív hívő menten összefogni, de nem tud, mert napok óta a mérőóraállás rögzítését szeretné elintézni.
- Egy másik, hasonlóan korlátozó hatású apróság az infláció töretlen hódítása. A nyaralások alkalmával még szembe tűnőbb az, amit az aggregált adatokból amúgy nem könnyű kihámozni: hogy t.i. az élelmiszerárak emelkedésének szinte semmi sem tud gátat vetni. A héten is egy olyan adattal ismerkedhettünk meg, amelynek a mindennapos következményeivel egyébként is kénytelenek lettünk együttélni.
- Korántsem függetlenül az előbb elmondottaktól, a mögöttünk hagyott héten újabb és újabb melegrekordokat könyvelhettünk el, amelynek a sokféle következményei közül leginkább az aszály kezd mind fenyegetőbb jelenséggé tornyosulni. Az még hagyján, hogy pl. a Velencei tó vize lassanként eltűnik, az viszont már milliókat érinthet még kedvezőtlenebbül, hogy ez a rendkívüli szárazság elsősorban a mezőgazdaságot sújtja. Most, éppen most. Később, az árakon keresztül pedig majd mindannyiunkat.
ZSPB.: Ennyi gond, sokasodó problémahalmaz mellett szinte át sem üti a közérdeklődés érzékelési küszöbét az, hogy a covid-járvány hetek óta egyre magasabb adatokkal riogatja hazánk lakosságát is.
K.L.: Az előző héten közölt számok pedig már olyan szintű terjedésre utalnak, amely messze felülmúlják azt a veszélyt, amit érzékelve - két és fél évvel ezelőtt – már az egész ország zárva volt. Csupán néhány olyan jelenséget villantottunk fel egy-egy bekezdésnyi terjedelemben, amelyről joggal vélhetjük, hogy az elmúlt héten is a hazai lakosság többsége számára jelenthettek komoly aggodalmakra okot adó gondokat. Meglehet, ha az ember elrepülhet sok-sok ezernyi km távolságra, akkor mindezen problémák oly halványak lesznek, hogy szót sem érdemelnének. Talán, ha előbb-utóbb mindannyian elrepülhetnénk Dallasba, akkor mi is sokkal szívesebben adhatnánk számot az álmainkról.
ZSPB.: És a heti jó hír?
K.L.: Csaknem egy évtized elteltével a magyar labdarúgó NB1-ben megtarthattak egy olyan meccset, ahol mind a két csapatban kizárólag magyar játékosok szerepeltek a pályán. Lám-lám, Magyarország mégiscsak előre megy. A fajtakeveredés megállításában máris sikerült egy jelentős területen előre lépni. Nem hiába beszélt Orbán Viktor.