Negyven vers a negyvenesekről
A verslavina a Facebookon indult útjára. Szabó T. Anna megosztotta közösségi oldalán költőtársa, Lackfi János negyvenedik születésnapjára írt versét. Hamarosan választ kapott Lackfitól egy másik, a negyvenesek érzésvilágáról szóló költemény formájában. A lavina elindult. A sziporkázó verseket nyaralás alatt is ízlelgethetjük.
Jöttek a versek egymásnak, egymástól, és végül minden költészetbarát rajongótól, profiktól és amatőröktől egyaránt.
A Facebookos verselés eddig nem látott sikert aratott, amelyek legjobban összeillő darabjaiból megszületett egy válogatás, #verslavina címmel. Negyven vers szól negyvenféleképpen a negyvenes nőkről és férfiakról.
Ritka az a pillanat, amikor a kortárs költészet kifejezés- és érzelemvilága ekkora tetszést és lelkesedést vált ki az olvasókból. Ezzel, az eredetileg csak ajándékversnek szánt költeménnyel beindított líraáradattal lényegében jelentős közönségigény elégült ki: a költészet átlép a jelenkor valóságos, sokszor kézzelfogható, megélhető, megtapasztalható világába.
A teljesen hétköznapi, sokszor „trendi” nyelvhasználatú versek között rengeteg áthallás, rájátszás figyelhető meg úgy, hogy közben a nagy költőelődök műveire is utalnak a szerzők. Ez a közösségi költészetté fejlődött versparolázás játék a javából.
És hogy milyenek azok a férfiak és nők, akikről szólnak ezek a költemények? A teljesség igénye nélkül akad a versek beszélői között olyan, aki negyvenes macsó, van, aki csupán egy peches negyvenes háziasszony, akad közöttük igazi negyvenéves vitéz és a negyventől rettegő harminckilenc éves férfi is. Szóval sokfélék és sokarcúak a költők és verseik is, az eltelt és múló idő azonban összeköti őket.
A verslavina olvasásához pedig jöjjön két kedvcsináló részlet Szabó T. Annától és Lackfi Jánostól:
„A férfi, ha negyven, az élete játék, „ A nőci, ha negyven, még gondos a sminkje,
és tétje a hit meg a hír meg a név, a nőci, ha negyven, aligha riszál,
de tiszta a sor,amig tiszta a szándék, a nőci, ha negyven, már taxikat int le,
a férfi, ha negyven, még fűti a hév.” és áll körülötte az éjjeli bál.”
( Szabó T. Anna) (Lackfi János)