Öt nap öt bugyi - Vers született Handó Tünde kézikönyvéről
A téma az utcán hever - ez nemcsak az újságírásra, de a költészetre is igaz. Így ihlethette meg Sáfrány Pétert Handó Tünde, aki 8 millióért rendelt arculati kézikönyvet az Országos Bírósági Hivatalnak.
Az iromány többek között kitér az általános ápoltságra is: "A test illatainak általános frissessége figyelmet érdemlő szempont, azonban az erős és túlzott parfümhasználat kerülendő” – írják.
Kiderül továbbá, hogy a bíróságok hadat üzentek a műkörmöknek, a rikító csatoknak és kócos hajnak is. A férfiak is hordhatnak viszont egy pár bedugós vagy karika fülbevalót. A borosta tiltólistás, de az állszakáll például jöhet. A legmegalázóbbnak „a megértést segítő brossúra” tűnik, ami egy hétre összeállítja a dolgozó ruhatárát, számszerűsítve a kívánt ruhadarabokat, még a fehérneműt is. Utóbbi esetben például nőknek az öt munkanapra gondosan öt bugyit javasolnak, amelyek lehetőleg fehérek, feketék, vagy testszínűek legyenek. De ugyanilyen ajánlás fogalmazódik meg a melltartókra (testszínű vagy fehér), trikóra (fehér), harisnyanadrágra (testszínű vagy fekete), bokafixre (testszínű vagy fekete), illetve pamutzoknira is (fekete) - derült ki a HVG által megszerzett kézikönyvből.
Sáfrány Péter pedig a következő verset írta:
Bírónő és a bugyik - SÁFRÁNY PÉTER
A Szabályos bugyihasználat c. arculati kézikönyv margójára
Volt egyszer egy bírónő,
Sose húzott bugyikat.
Nem is tudta bírónő,
Milyenek a bugyikák.
Egyszer aztán bírónő
Meglátja a bugyikat,
"Én vagyok a bírónő!"
"Mi vagyunk a bugyikák!"
Csodálkozik bírónő:
"Ilyenek a bugyikák?"
Számlálgatja bírónő,
Hányfélék a bugyikák.
Meg is számol bírónő
Háromféle bugyikát,
Fehéret, feketét és tarkát,
"Ne szagold a bugyi alját!