Hintapolitika: Bocskaiban adja elő Trump tanácsadója

Hintapolitika: Bocskaiban adja elő Trump tanácsadója
Fotó: hungarytoday.hu

A magyar jobboldal java álló ovációval fogadta Trump magyar származású, biztonságpolitikai tanácsadójának, Gorka Sebestyénnek a Bocskai-viseletét és a rajta tündöklő Vitézi Rend jelvényt. Először úgy tűnt, csupán itt, a poros Kelet-Európában számít hírnek e jelképek használata, ám a tengerentúli balos magyar emigráció publicistáinak köszönhetően hamarosan olyan botrány kerekedett, amely átszínezte a képet: Gorka a vitézi rend jelvényének viselésével magára vonta a varázslatos antiszemitizmus vádat. E jelző előbb-utóbb mindenkit utolér - még magát Soros Györgyöt is -, nyomait pedig nehéz eltávolítani. Gorkáról egyébként sok mindent lehet mondani, de az antiszemita jelző a legkevésbé áll meg a neokonzervatív mozgalomhoz kapcsolódó politikai elemző tekintetében.

Gorka Sebestyén személye hosszú idő után akkor került be ismét a köztudatba, mikor kiderült, hogy Donald Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója lett. Akinek nem új a közéleti érdeklődése, még emlékezhet rá, hogy Gorka a kétezres évek elején vált ismertté: sokat szerepelt a TV-ben, majd 2006 után egy új, radikális, antikommunista jobboldal megszervezését sürgette. Belső fideszes körökben gyakran úgy emlegették, hogy az angolkám, olykor é-nek ejtve az utolsó magánhangzót. A gúnyolódás nem volt öncélú, Gorka Pál, Sebestyén apja a brit hírszerzésnek dolgozott a II. Világháborút követően. Az idősebb Gorka a Kim Philby féle áskálódás áldozata lett (Philby a brit kémelhárítás egyik csúcsvezetője volt, aki a szovjeteknek dolgozott, és felbecsülhetetlen károkat okozott a nyugati világnak. Sikeres dezertálás után 1988-ban hunyt el Oroszországban, cirill betűs sírjának képe itt tekinthető meg.)

Az ifjú titán, Sebestyén 1992-ben érkezett Magyarországra, ahol Antall József, majd Orbán Viktor tanácsadója volt. 2002-ben a Fidesz őt és Kiszelyi Gábor történészt jelölték a D-209-es ügyet vizsgáló bizottságba, ám a C-típusú átvilágításon mindketten elbuktak. Sajtószivárogtatások szerint  brit hírszerzési kapcsolatai miatt. Gorka érintettségét és az átvilágítás negatív eredményének valódi okait persze nem vehetjük készpénznek, mert az akkori MSZP-SZDSZ-es hatalomnak érdeke volt, hogy a hozzáértőket távol tartsa saját miniszterelnökétől. A tisztánlátást zavarta a baloldali sajtó csúsztatása is, lásd az érintettek reakcióját.

Gorka több alkalommal is kísérletet tett arra, hogy beírja nevét a magyar történelembe. Józan ész alapján szólnak érvek az ellen, hogy Gorka magyarországi tartózkodása idején is a brit hírszerzésnek dolgozott volna: 2006-ban egy excentrikus személyiségekből álló társasághoz csatlakozott, amely partvonalra került újságírókat tömörített, valamint olyan személyeket, mint az MDF-ből, Jobbikból is kiközösített Bégány Attila, illetve az Inconnu-csoportból ismert - Fideszhez és Jobbikhoz felváltva (de leginkább párhuzamosan) kötődő - Molnár Tamás.

A Magyar Gárda megalakulását követően a Kapu magazin készített Gorka Sebestyénnel egy nehezen olvasható interjút. A beszélgetést tanulságos visszaolvasni: tíz év távlatából jól látszik, hogy a magabiztosan megfogalmazott elemzések és jóslatok zöme nem állta ki a valóság próbáját. (Hasonló mellélövések olvashatók még ebben a HVG-s írásban.)

Gorka 2008-ig maradt Magyarországon, ahonnan végül egy Corvinus-os PhD-val távozott. Témavezetője Lánczi András volt, akivel közösen vittek egy Magyar Politikai Intézet nevű céget, amely tudományos munkát, például könyvkiadást végzett. Ennek a társaságnak volt a tagja Navracsics Tibor is, aki a napokban egy rövid, angol nyelvű véleménycikkben védte meg egykori kollégáját (A cikk magyar nyelvű összefoglalója itt olvasható).

Gorka pályaívén végig tekintve egy jól helyezkedő, ambiciózus ember képe bontakozik ki, aki azonban nem rendelkezik túl sok politikai realitás érzékkel, és kifejezetten okosnak sem nevezhető. A jobboldali értékrenddel bíró emberek egyelőre ne emeljék poharukat, hogy az erőteljes magyar lobby bent van a Fehér Házban: ott nem fogják értékelni a kínaiakkal, oroszokkal és az arabokkal egyszerre haverkodó hintapolitikát. További konfliktusok várhatók.