Aggasztó a helyzet a munkaerőhiány miatt
Hatalmas probléma idehaza az elvándorlás és a kivándorlás, illetve az ennek következtében kialakult munkaerőhiány. 2014-ben 31 ezren, 2015-ben pedig 33 ezren hagyták itt Magyarországot és mentek külföldre dolgozni. Egyre többen vannak az ingázók is. A legszerényebb becslések szerint is már félmillió honfitársunk dolgozik külföldön.
Az utóbbi években rendkívüli ütemben felgyorsult a kivándorlás, ami valószínűleg a következő években sem áll meg, legalábbis ha a kormány ezzel kapcsolatos erőfeszítéseit nézzük. Érdemes megnézni néhány drasztikus adatot:
- A Népszava tavalyi cikkéből kiderül, hogy nagyjából 370 ezer magyart tartanak nyilván csak az Európai Gazdasági Térség országaiban, azonban a szám ennél sokkal nagyobb lehet, mert a francia, spanyol és görög adatok nem ismertek, sokakat pedig nem is látnak a statisztikusok.
- A legtöbb honfitársunk Németországban dolgozik. A 2008-2009-es nagy gazdasági válság előtti 60 ezer magyar vállalt ott munkát, míg ma már csaknem 150 ezer.
- Ausztriában 20 ezerről 50 ezerre nőtt a magyar vendégmunkások száma.
- Nagy-Britanniában már 96 ezren vagyunk.
A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársai több adatforrás kiértékelése után megállapították, hogy leginkább a fiatal és képzett munkavállalók hagyják el az országot, ami pedig még inkább aggodalomra adhat okot, hogy a felsőfokú végzettségűek a családjukat is elviszik itthonról.
Erőtlen kormányzati kísérlet
A negatív tendencia megállításához igencsak gyenge próbálkozásnak bizonyult a 2015 áprilisában elindított „Gyere haza, fiatal!” program, amelynek keretében összesen 105 fiatalt sikerült rábírni arra, hogy Angliából visszatérjenek Magyarországra. A programba a kormány beletolt potom 100 millió forintot, ami azt jelenti, hogy csupán egy fő hazahozása körülbelül 950 ezer forintba került.
Ezzel szemben például a Brexit negatív hatással volt a magyarok kivándorlási kedvére. A The Guardian társadalombiztosítási adatokra hivatkozva azt írta, hogy a tavaly júniusi népszavazást követő három hónapban 17 százalékkal csökkent a Kelet-Európából az Egyesült Királyságba érkező munkavállalók száma.
A franciák sem kivételek
A pontosság kedvéért fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a kivándorlás nem csak hazánkat és a kelet-európai régiót sújtja. Kitekintésképpen például, a francia Ifop közvélemény-kutató és a Le Figaro című napilap 2016-ban francia középiskolásokat és egyetemistákat kérdezett meg, akik a felmérés szerint meglehetősen pesszimistán vélekednek Franciaország kilátásairól a globális versenyben. A háromnegyedük szeretne külföldön dolgozni.
Nincs büfés, szakács, mosogató, takarító
Az elmúlt másfél-két évben a súlyos munkaerőhiány a turizmusban – főként a főszezonban -, illetve a vendéglátásban mekkora fennakadásokat okoz. 2016-ban külföldi vendégmunkások, diákok, szakképzetlen, kisegítő családtagok sokasága szolgálta ki a hazai nyaralóhelyeken a turistákat, mivel egyszerűen nem volt megfelelő munkaerő. Sok panzió, büfé és étterem ki sem nyitott. Nyugaton például a szakácsok száz-százötvenezer forinttal többet keresnek, mint itthon, így nem csoda, hogy a külföldi munkahelyet választják.
Hasonlóan aggasztó helyzetről számolt be a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége. A szervezet egy reprezentatív felmérésére hivatkozva megállapította, hogy a szállodák 93 százaléka küzd munkaerő-hiánnyal. Az ágazati átlagkereset 25 százalékkal kisebb a nemzetgazdasági átlagnál.
A középiskolások és az egyetemisták is külföldre tekintgetnek
Az SOS Gyermekfalvak friss kutatásából kiderül, hogy a magyar fiatalok 69,5 százaléka aggódik a jövőjéért. Ennek keretében több mint 1000 középiskolás gyereket kérdeztek meg országszerte, közülük minden tizedik külföldön képzeli el a jövőjét.
És hogy mi a helyzet az egyetemistákkal és főiskolásokkal? Az Engame Akadémia szerint tavaly átlagosan 5-15 százalékkal növekedett a külföldön tanuló diákok száma. Becslések szerint mára több mint 10 ezer magyar fiatal valamelyik nyugat-európai egyetemen végzi tanulmányait, de egyre többen mennek Amerikába is. Felméréseik alapján az összes vizsgált országban nőtt a magyar tanulók száma 2015-höz képest. Külön érdemes megemlíteni Dániát, ahol megduplázódott az ottani felsőoktatási intézményekben tanuló magyarok száma, ami 2016-ra már elérte az 1000 főt.
Drámai helyzet a sürgősségi osztályokon
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) év elején felmérést végzett a sürgősségi osztályok állapotáról, illetve a szakemberhiányról. A103 megkérdezett kórház közül 48-ból érkeztek vissza válaszok. Az adatok szerint a jelenlegi 140 helyett mintegy 600 megfelelő szakképesítéssel bíró orvosra lenne szükség ahhoz, hogy a minimumfeltételek teljesíthetők legyenek a sürgősségi osztályokon. Éger István kamarai elnök levelet írt Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy sokszor nemhogy sürgősségi szakorvos, de más szakorvos sem található az osztályokon, így a műszakokat kénytelenek rezidensekre bízni. Azt kérte a kormánytól, hogy csökkentse kollégáik túlterheltségét, illetve veszélyeztetettségét, mindez ugyanis betegbiztonsági kérdés is.
A szektor másik súlyos problémája, hogy a szakápolók körében szintén nagy az elvándorlás. Nemrég lehetett olvasni arról, hogy az alapvető jogok biztosa a kormányhoz fordult a Bélapátfalvi Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézetében tapasztalt állapotok miatt, ahol az ombudsman szerint a szükségesnél jóval kevesebb a szakápoló, aminek következtében sérülhetnek a bentlakók jogai.
Nem egyedi az említett eset. A fizikailag igencsak megterhelő munkát végző szakápolók az alacsony bérezés, illetve a motiváció hiánya miatt egyre nagyobb számban hagyják el a pályát, hogy inkább külföldön vállaljanak munkát vagy az iparban helyezkedjenek el.