„A szabadságban is van biztonság” – a Kádár.kom ízekre szedi Orbán rendszerét
Tegnap mutatták be az Uránia moziban a Kádár.kom című filmet. Én mindenkit arra biztatok, hogy menjen és nézze meg. Nézzék meg, no nem az amatőr szintű hangmérnöki munka miatt, nem is az idegesítő tartalmi ismétlések okán és még csak nem is a mozizás semmihez sem hasonlítható élményének megéléséért. Ez a film Orbán görbe tükre. Kádár = Orbán.
Ezt a filmet azért érdemes minden magyar embernek megnézni, mert - akarva, de inkább akaratlanul - olyan mély áthallások, erős párhuzamok vannak a pártállami Kádár-rendszert bemutató történészek kijelentései és a napjainkban megélt, diktatórikus törekvésekkel nyomuló, gyűlöletpropagandával operáló Orbán-rendszer ismertetőjegyei között, amiért legközelebb „Brüsszelbe” vagy Soros György otthonáig kellene menni az embernek. A közönség egy része hangosan hördült fel mellettünk a nézőtéren egy-egy történészi értelmezésbe vágva, hogy „ezt akár Orbánról is mondhatta volna”, vagy „pontosan úgy, mint Orbán”.
Feltételezem, hogy az Eötvös Péter által finanszírozott filmnek nem az volt a célja, hogy elkészítse Orbán Viktor kormányzásának kritikáját, azonban ez jött ki a csőből. Ez a film egy történelmi analógián alapuló rendszerkritika: egyrészt örülhettünk, hogy véget ért a Kádár-rendszer, másrészt szomorkodhatunk az Orbán-rendszer tündöklésén.
A film egyébként mind képileg, mind a történeteket tekintve vérszegény, és azzal ellentétben, amit a címe ígér, az alkotás egyetlen szemszögből láttatott történészi interpretáció Kádár Jánosról. Az orosz történész, Alekszandr Sztikalin szereplése miatt hívhatnánk nemzetközinek a filmet, vagyis a dokumentumfilm egy picit sem .com, hanem nagyon .hu és tényleg nagyon .kom
A filmben öt történész, név szerint Szerencsés Károly, Horváth Attila, Szakály Sándor, Zinner Tibor, az orosz Alekszandr Sztikalin, valamint Berecz János egykori politikus szólalnak meg. A szakértők közül, mind a korszak ismeretét, mind előadói képességeit illetően kimagaslik Szerencsés Károly, a legújabbkor kiváló történésze.
De vajon van-e olyan politikai tisztánlátása, hogy meglássa a párhuzamot Kádár árulásai és Orbán köpönyegforgatásai között? Vajon felismeri-e a cseppet sem ártatlan Nagy Imrét, a cseppet sem ártatlan Soros Györgyben? Vajon még észreveszi-e az ellenzéki sajtó egykori felszámolása és a mai ellenzéki sajtó ellehetetlenítése közötti hasonlóságokat? Meghallja-e az egykori Nyugat-ellenes propagandában, jelenünk Brüsszel-ellenes hangjait? Talál-e hasonló jegyeket Kádár János agyonharsogott népi demokráciájában és a napjainkban megnyirbált, fideszes választási törvény céljai között? Megvan-e még benne az a történészi objektivitás, amivel képes leleplezni Kádár János alávaló hatalommániájában Orbán Viktor gátlástalan hataloméhségét?
Attól félünk, hogy nem. Hogy a boldogabb ország víziója ugyanúgy szemellenzős vakság ma, mint akkor volt, hogy a hit ereje a jóban, szinte ugyanúgy a rossz uralmának záloga, és hogy a vágy, ami ezt a hazát egy szebb jövőbe repíti, ugyanannyira a zsarnokok utópiája, míg országunk és nemzetünk, ma is csak a hatalmon maradásnak könnyű, manipulálható játékszere.
Íme a film előzetese, amiből még nem sejtettük, hogy milyen hatalmas meglepetésben lesz részünk: