Orbán még az ételt sem tiszteli - a falhoz vágott mákos bejgli esete

Orbanka

A karácsony jellegzetes, kedvelt süteménye a bejgli. A miniszterelnök is szereti.

Orbán Viktor nem volt könnyen kezelhető gyerek. Szigorú, konok, durva apja és nagyapja olyan mintákat közvetítettek számára, hogy nem is lehetett jóravaló, széplelkű és finom. Az iskolában is sokat küzdöttek nehéz természetével, a tanárai és a diáktársai is. Ismeretes, hogy Kecó becenévvel illették társai (a kekec melléknévből), és egy alkalommal egyszerűen felakasztották a pulóverénél fogva a fogasra, ahonnan a fizikatanár szedte le.

Még általános iskolában történt az eset, hogy a normál ebéden túl lehetőség volt repetát kérni a mákos bejgliből. Kivéve Orbán Viktornak, akit a tanár eltiltott a repetától, mert rosszul viselkedett. Viktorka erre megbízott egy másik gyereket, hogy álljon sorba és szerezzen neki mákos bejglit. A gyerek megtette, amit Viktorka kért, majd rendelkezésére bocsátotta a sütiszeletet. A tanárnő ezt észrevette, számon kérte a gyermek Orbánt, aki erre hangos vitába keveredett a tanerővel. Végül a mákos bejglit a falhoz vágta, a következő mondattal: "Itt van, nesze!”.

Voltaképpen nem tett semmi mást, mint amit ma is: demonstrálta a tisztelet teljes hiányát, a tanár, a diáktársa és ami a legsúlyosabb, az étel felé. Ma is ugyanezt teszi, ha valami nem tetszik neki - falhoz vágja. Ugyanez a dühös, kezelhetetlen gyerek lakozik most is a miniszterelnök lelkében. Nem változott, nem fejlődött.

Amikor nem hajlandó miniszterelnök-jelölti vitára, amikor a parlamenti kérdések közben személyeskedve támad, amikor Soros-tervet hazudik, amikor lelkifurdalás nélkül elveri a magánnyugdíjpénztári vagyonunkat, amikor semmibe veszi az egészségügyi dolgozók, a betegek, a tanárok, a kivándorló honfitársak segélykiáltásait, amikor a képünkbe hazudja, hogy "Magyarország jobban teljesít”, amikor átjátssza az ország értékeit strómanjának, Mészáros Lőrincnek, amikor a Habony, Mészáros és Vajna kezére játszott csicskamédiumokban bármilyen hazugság megjelenhet az ellenfeleiről  - ugyanúgy falhoz vág minket, mint akkor azt a mákos bejglit.

Egy hatalommániás, kezelhetetlen, szélsőséges embernek adtunk hatalmat. Miért hagyjuk, hogy a falhoz csapkodjon?

(További történetekért Debreczeni József Arcmás című kötetét ajánljuk elolvasásra.)