A Fidesz szavazóbázisa durván öregszik - Nem tudnak üzenni a fiataloknak
A Fidesz megpróbál rátenyerelni a jobboldali szavazóbázis szinte teljes spektrumára. Így a keresztény konzervatívoktól – ezért tartják még a KDNP nevű viccpártot – a szélsőjobboldalig mindenkinek a szavazatára számít. Közben viszont veszítenek is sok fiatal választót, úgyhogy szükségük van egy fő csapásirányra, egy új jobboldali narratívára és identitásra, ami úgy tűnik, most nyeri el végső formáját.
A hírhedt politikai troll, Milo Yiannopoulos meghívása a V4 Európa Jövője című konferenciára nem előzmény nélküli és nem is meglepő húzás. A Fidesznek – amellett, hogy továbbra is a hagyományos jobboldali szavazókra épít (az elvtelen tömegek mellett persze) – kimondott célja már jó ideje, hogy megújítsa a jobboldaliságot, a jobboldali identitást. Egy olyan külön utat akar, ami a hagyományos konzervatív értékek és szélsőjobboldali megnyilvánulások által határolt térben helyezkedik el valahol. Nemezisével, a „balliberális” világnézeti kategóriával vívott harca új lendületet kapott. Ez a harc pedig – mivel mégiscsak a szavazatok mennyiségétől függő politikai pártról van szó – elsősorban nem ideológiai, inkább technikai szempontból fontos: a Fidesz még oly jelentős szavazóbázisa is, lassan, de biztosan öregszik. A legnagyobb elpártolás a fiatal, 18–39 éves korosztályban tapasztalható, ezért olyan jövőképet, politikai csoportidentitást kell kínálnia, ami vonzó lehet nekik is.
A fiatalok általánosságban viszont mindig inkább a balliberálisnak mondott eszmékkel rokonszenveznek, számukra a legnépszerűbb témák a szabadság, egyenlőség, testvériség, az elit elleni lázadás. Ráadásul csak szókimondó, formabontó módon lehet bemászni a fejükbe.
A megoldás a Fidesz szerint egy új jobboldali identitás, amelyben az előbbiek visszájukra fordulnak: szókimondó, rendhagyó stílusban kell győzködni a még Fidesszel szimpatizáló fiatalokat, hogy az egyenlőség lehetetlen, a testvériség átverés, a szabadság pedig annak jár, aki beáll a sorba és azt pofázza, amit a párt mond.
De ki fogja átadni a fiataloknak ezt az üzenetet? Ezt a küldetést nyilván nem bízhatják, teszem azt, Harrach Péterre vagy Balog Zoltánra, hogy aztán magáról Orbánról ne is beszéljünk. A célzott korosztályban nem lenne túl hatékony az amúgy nagyon „belevaló” véleményvezér, szókimondásban (vagyis alpáriságban) a lécet levihetetlenül magasra (alacsonyra) helyező Bayer Zsolt sem. Ezért találták ki a 888-at, vagy például a Tutiblogot, meg a Pesti Srácokat, hogy ezek legyenek majd a párt „újhullámos” öklei, az új jobboldali narratíva zászlóshajói.
Azonban haladni kéne a trendekkel, nehéz folyamatosan fenntartani az érdeklődést, és ezekkel a médiumokkal nem tudják elérni a hőn áhított nemzetközi figyelmet és borzongással vegyes elismerést sem. Úgyhogy a Fidesz egyik nagy teoretikusa, Schmidt Mária idehívja Milo Yiannopoulost, a hírhedt politikai trollt, aki az új jobboldaliság alt-right néven futó, nemzetközi áramlatát képviseli.
Azt most hagyjuk, hogy az elsősorban az angolszász világ társadalmi, politikai valóságára reflektáló gondolatok mennyire érvényesek Közép-Kelet Európa sajátos viszonyai között. Idáig valószínűleg el sem jutunk. A botrányhős ugyanis már túltolta a tabudöntögetést, úgyhogy visszább kell lépni (pedig fénykorához képest biztosan akciós áron vállalta). Most mi lesz a fiatalok meggyőzésével? Marad nekik jobboldali fenegyereknek G. Fodor Gábor, vagy Megadja, esetleg Jeszenszky Zsolt. Ők ugyan nem annyira extravagánsak, nem multikultik, nem melegek, nem szopnak és nem öltöznek be apácának, de legalább ők is tudnak alpáriak lenni, ráadásul tolmács sem kell majd hozzájuk.