Erős és büszke: Az orvostanhallgatók közel fele külföldre készül
A kormánynak nem sikerül megállítania az orvosok elvándorlását: egy friss felmérés szerint az ötöd- és hatodéves hallgatók 40 százaléka tervez külföldi munkavállalást.
Rengeteg orvos hagyhatja itt az országot, így továbbra is hatalmas problémát jelent majd hiányuk a hazai egészségügyben – írja a Népszava, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének munkatársai kutatására hivatkozva.
A kutatásban 2016/2017-es tanévben négy hazai orvosegyetem hallgatóit kérdezték a terveikről online kérdőívekkel. Arra a kérdésre, hogy terveznek-e külföldi munkavállalást 57,8 százalékuk egyértelmű nemmel felelt, de 38,1 százalékuk pedig határozottan igennel. Az országot elhagyni tervezők kétharmada az orvosi munka- és életkörülményekkel, valamint a bérezéssel volt elégedetlen, ugyanis a kezdőbér jelenleg 135 ezer forint.
A válaszadók azt mondták, az 500 ezer forintos kezdő bért tartanák elfogadhatónak. A külföldi munkát tervezők harmada egyébként az egyetem befejezése után azonnal repülőre ülne, negyedük csak szakvizsga után, valamivel több mint nyolcaduk már a tanulmányaik befejezése előtt is szívesen vállalna munkát a határokon túl. A visszatérés feltételeként a fiatal orvosok kizsigerelésének megszüntetését, és például a nagyobb kórházi tisztaságot említették.
Hiába tehát a kamuintézkedések sokasága. Az ösztöndíj-programok is képtelenek megállítani a rohamos elvándorlást, így míg tíz évvel ezelőtt a hazai orvosok hét százaléka, addig néhány évvel később már 12 százalékuk dolgozott külföldön. Már több mint 3000 orvos hiányzik az ellátóhelyekről.
Lénárd Rita, az „1001 orvos hálapénz nélkül” csoport tagja a Népszavának elmondta: szerinte a munkáért fizetést kell adni, és nem ösztöndíjat, amely ráadásul még röghöz is köti a fiatal szakorvosokat. A legtöbben egyébként minimum kettő-öt évre tervezik a távollétüket, de a külföldi munkát tervezők fele abban sem biztos, hogy valaha hazajön, tizedük pedig biztos abban, hogy nem.