A Fidesz saját csapdájába sétált a fő kampányüzenetével

A Fidesz ráfordult a hosszú célegyenesre és már nem (csak) Sorosra, hanem a választáson valóban induló vetélytársaira, az ellenzéki pártokra koncentrál. Bravúrosan ennek a tematikáját az előzőből vezeti le, vagyis, hogy veszélyben a kerítés. Csak az a vicc, hogy senki sem akar kerítést bontani.

A legújabb mesteri plakátot már mindenki ismeri: az amerikai milliárdos ölelgeti az összes ellenzéki miniszterelnök-jelöltet, akik riadt arccal toporognak egy megrongált kerítés előtt hidegvágóval a kezükben. A kormány állítása szerint ez maga a bizonyíték arra, hogy a Fideszen kívül mindenki le akarja bontani a kerítést. Persze nem, de mindegy, ez a fő kampányérve a Fidesznek. Alátámasztásul elő-előkaparnak korábbi, eltorzított kijelentéseket, tényként közölt csúsztatásokat az adott ellenzéki kihívóktól, meg telefonbetyárkodással ijesztgetik a nyugdíjasokat.

Ez nem a Fidesz plakátja. Ez a valóság.

Csakhogy a többéves kommunikációs ámokfutásban elvesztették a fonalat: már egyik, valóban a választók preferenciáit szem előtt tartó párt sem akarna migránsokat tömegesen beengedni. E tekintetben furcsamód a Fidesz a saját maga építette csapdába esett: a migrációtól való félelem, a bevándorlás elutasítása olyan, társadalmilag meghatározó érzelemmé vált, amely már nem csak a Fidesz-szavazók körében jelenvaló. Ráadásul a kerítést a nemzetközi politika is elfogadható megoldásnak tartja. A kormány tehát sikeresen fősodorrá tette migráns-politikáját, így aki rezonálni akar a magyar választók többségének elvárásaira, annak ezt kell követnie. Belpolitikai szempontból az egyetlen racionális döntés nem lebontani a kerítést. Ezt pedig az ellenzéki pártok, és azok szavazóik is jól tudják.

Ezzel előhozakodni baklövés volt a Fidesz részéről, de valahol egyben érthető is. A kampány ezen fázisában jól látszik a klasszikus politológiai tétel, miszerint egy kormánypárt nem akkor fogja megtartani a hatalmát, ha új választókat szerez, hanem ha a fix bázisát erősíti és mozgósítja. Egy Jobbik-szavazó például nyilván tudja, hogy pártja nem akarja lebontani a kerítést, de nem neki szól az új agymosás, hanem a megrögzött fideszeseknek, akiket eluralt az elmúlt évek hisztériája (tisztelet a kivételnek).

Érdemi üzenet híján még a lokális üzeneteik is csak görcsösen a kerítés-para körül forognak. Szegeden például a helyi jelölteknek semmi más témájuk nincs, napi szinten a város megvédéséről beszélnek, ami a jelen helyzetben nem több, mint árnyékboksz. Egyszerűen szívás a kormánynak, hogy már nem állnak tízezrével a „hordák” a zöldhatáron. A mostani kampányüzenet két-három éve még talán ütött volna, most viszont átlátszó hazugság.