Bűnszervezet: a Fidesz próbálja eldugni az Orbán vejének mocskos ügyleteiről szóló papírokat
Semmi különös, csak megint alkalmazásra került a fideszes „énbármitmegtehetekmindenkimásnakkuss” maffiamódszer: Kecskemét kormánypárti vezetése megtagadta, hogy kiadja az Elios-papírokat az összellenzéki vizsgálóbizottságnak. Mert, mé’ ne? Nekik szabad.
Az EU-pénzekkel kapcsolatos korrupciót évek óta feltáró LMP-s Hadházy Ákos, Szilágyi György jobbikos képviselő, illetve Harangozó Tamás MSZP-s képviselő együtt jelentették be a Parlamentben, hogy közös alternatív vizsgálóbizottságot alapítanak az Orbán család Elios-ügyének feltárására. Ennek azért lenne értelme egy normális jogállamban, mert egyébként az országgyűlési képviselőknek alanyi joguk van ahhoz, hogy bármely állami szerv, hivatal vagy önkormányzat épületébe bemenjenek, és ott betekintsenek az általuk kért dokumentumokba. Hiába azonban a törvény, Orbániában ez nem így működik.
Az Elios-bizottság első ülését 10 órától tartotta Kecskeméten. A tervük az volt, hogy betekintenek egyrészt az Unió csalás elleni hivatala, az OLAF-jelentésének Kecskemétről szóló részébe, másrészt a város közvilágítási tenderének dokumentumaiba. Az ellenzéki önkormányzati képviselők 10 órára kértek időpontot, hogy mindezt megtegyék az összellenzéki bizottság tagjaival közösen. Csakhogy, váratlan (dehogy váratlan!) fordulat történt.
Kecskemét polgármesteri hivatala nem sokkal az árnyékbizottság városba érkezése előtt olyan kamuközleményt gyártott, majd adott ki, hogy arra még Habony Árpi is elégedetten csettintene Ibizán két csík között. De az igazság az, hogy az iromány talán Kósa Lajos monológjaihoz hasonlítható a leginkább. Dekódolni ugyanis kb. annyira lehet, mint értelmezni: semennyire.
Tulajdonképpen közölték, hogy náluk nincs OLAF-jelentés, majd kijelentették, hogy a „rendelkezésre álló iratokat” egyébként már volt, aki megnézhette. Vagyis, mégis van dokumentum, csak azt nem jelentésnek hívják. De különben is: „a Nemzeti Nyomozó Iroda a közvilágítás fejlesztésével kapcsolatos dokumentumokat Kecskeméten is lefoglalja. Jelenleg az iratanyag előkészítése zajlik a rendelkezésre bocsátás céljából, ezért képviselő urat tájékoztattuk arról, hogy a továbbiakban az iratbetekintést nincs módunkban lehetővé tenni.”
Vagyis, 2018-ban, Magyarországon, egy Kósa Lajos fémkupakos elemzésével egy polcon lévő közleménnyel el lehet venni országgyűlési képviselők jogát attól, hogy a miniszterelnök vejének égbekiáltó korrupciós botrányával kapcsolatban elolvassák a vizsgálathoz szükséges jelentést.
Az Átlátszó egyébként már korábban kikérte az összes érintett önkormányzattól az OLAF-vizsgálat rájuk vonatkozó részét, amiket mellesleg a brüsszeli hivatal már tavaly októberben megküldött a polgármestereknek, csak épp mélyen hallgattak róla. Elsőként Mórahalom válaszolt, ebből pl. kiderült, hogy papíron az Elios ellen induló vállalat ügyvezetője szerint ők nem is adtak be pályázatot.
Orbán Viktor, akinek a családja vastagon érintett a korrupciós botrányban, pedig mindeközben ott tart, hogy a választás tétje, hogy „Magyarország bevándorlóország” lesz-e. Nem, a választás tétje az, kedves Viktor, hogy felöltitek-e végre a rabruhát a fenti súlyos bűnökért (is).