A talpnyalás egészen új műfaját villantotta meg Varga Mihály és a Karcag Tv– kemény videó! :D
Azt tudtuk, hogy a többnyire az adóforintjainkból felépített alternatív valóságot bemutató médiabirodalomból a behódolásnak és a szervilizmusnak egészen új formája bontakozott ki, és az orbánizmusban testesült meg, de talán még a fideszes eltartók se jelenthették ki idáig, hogy: „Na, ez az’! Most tökéleteset alkottunk!”.
Idáig.
Siralmas látlelet született a magyar sajtó állapotáról, bár azért nagy meglepetés nincs. Sejtettük, hogy a határ a csillagos ég, ha a kormánypárti ánuszpolírozásról van szó. Tudjuk, hogy a fideszes médiamunkások esetlenül tapogatóznak a sötétben, mikor az újságírói szakmát jellemző szabályokról, műfajokról, netán etikáról és normáról van szó, de kiderült, hogy létezik egy olyan pont is, mikor egyszerűen elmosódnak a határok, egy pillanatra megáll az idő, és nincs más, csak egy párás szemű alattvaló a zavartól pirulgató kenyéradó előtt. Az így megszülető termék láttán pedig még Sztálin is csak pironkodni tudna.
Szóval, miután a szülővárosa fideszes vezetése megszavazta a kitüntetést Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, a Karcag Tv „faggatta” az őt elárasztó érzésekről. Mindeközben a „riporter” hölgyet is sok minden árasztotta el, s így feltette a következő „kérdéseket”:
„Nézőink nevében szeretnénk gratulálni Varga miniszter úrnak a Karcag Város díszpolgára címhez. Azt gondolom, hogy ennél meghatóbb pillanat nem sok volt az életében, talán a gyermekei születése.”
„Azt gondolom, mondhatom, hogy Karcag mindig a szíve csücske marad, hiszen erről tavaly szépen is írt a könyvben. És én azt kívánom, hogy ez legyen így, és találkozzunk még nagyon sok alkalommal Karcagon.”
„Én azt kívánom, hogy nagyon sokáig emlékezzenek Önre ilyen szeretettel, hiszen láttuk, hogy mindenki odament és mindenki szívből gratulált. És azt kívánom, hogy legyen kitartása, hiszen feladata az van bőven.”
„Egy focis hasonlatot mondanék ide a végére, hogy jó csapatnak jó tagja volt, és azt kívánom, hogy ez így legyen a továbbiakban is.”
Nem tudjuk, hogy a lelkes munkaerőt képviselő hölgynek van-e már gyermeke, de egy dolog azért sejthető: ha lesznek, a születésük pillanata örömben és áhítatban nem überelheti a miniszter Úrral folytatott párbeszéd idilljét. Már csak azért sem, mert még Varga Mihálynál is épphogy csak egálban volt világra jöttük csodája a díszpolgári cím okozta boldogsággal.