Erdogan megcsinálta - puccs után szinte teljhatalom
Fotó: zsurpubi.hu
Egy nap híján pontosan 9 hónappal a törökországi puccskísérlet után a török lakosság népszavazáson döntött. A szavazatok 99,97%-os feldolgozottsága mellett az igenek 50,41%-kal vezettek. A mérleg nyelvét a 78 milliós lakosú országban 1,3 millió választópolgár billentette át.
A népszavazás heves reakciókat váltott ki. Hollandiába több, a referendum kapcsán kampányolni szándékozó kormánytagot sem engedtek beutazni, Németországban pedig betiltották az ott élő török állampolgárok számára szervezett kampányrendezvényeket. Erdogan elnök erre reagálva nevezte Németországot "náci" államnak.
Alkotmánymódosítás a nép nevében
Az igen-nem válasszal megszavaztatott alkotmánymódosítás-tervezet egyik sarokpontja a 2004-ben eltörölt halálbüntetés, mely az Európai Uniós csatlakozás feltétele volt. Bár ez a rendelkezés nem szerepel az alkotmánymódosítás-tervezetbenA 18 cikkelyből álló tervezet másik sarokpontja, hogy az államrendszert parlamentáris berendezkedés helyett elnöki rendszerré alakítja át; az elnököt legfeljebb kétszer lehet az ötéves ciklusra megválasztani - Törökország a következő választásokat 2019. november 3-án tartja.
A bírák, a miniszterek, vezető köztisztviselők, az egy vagy több alelnök kinevezése a tervezet szerint mind az elnök kezében összpontosulna. Amennyiben a gyakorlatilag totalitárius végrehajtói és törvénykezési hatalommal felruházott elnök nem elégszik meg a parlament munkájával, lehetőséget kap annak feloszlatására és új választások kiírására is.
Maga az alkotmánymódosítás egyébként azt, az eddig jobbára törvényi háttér nélkül működő elnöki hatalmat hivatott bebetonozni, amit 2014-es megválasztása óta Erdogan egyébként is gyakorolt.
Választási anomáliák
A 2016. július 15-én kirobbant puccsot követően a rendőrség több száz, nemzetközileg is elismert ellenzéki újságírót és bloggert börtönzött be. Tudósokat, akadémikusokat, kutatókat zárt rács mögé kétes eljárásokban. A bírói testületet szinte lefejezték, egyetlen hét alatt több mint ezer bíró veszítette el állását. A katonaságot és a rendőrséget ért tisztogatási hullám több mint tízezer egyenruhást juttatott a rácsok mögé.
A puccs óta kihirdetett rendkívüli helyzet a mai napig hatályban van. A lebénított ellenzéki média a nemek mellett indított "Hayir" kampányt valódi felület híján nagyon nehezen tudta eljuttatni a szavazókhoz. Az elképzelhetetlen túlsúlyban sulykolt "igen" azonban ehhez képest nehezen győzött.
Már a szavazóhelyiségek megnyitása előtt választási csalást emlegetett az ellenzék. A CHP, Törökország legnagyobb ellenzéki pártja kifogásolta, hogy az urnákba lepecsételetlen borítékot is be lehetett dobni. A nem hitelesített boríték használata pedig szélesre tárja a visszaélések számára a kaput.A szavazatok 99% feletti feldolgozottsága mellett már nagy tömeg ünnepelte Isztambul Üsküdar városnegyedében, Erdogan elnök rezidenciája előtt az igenek győzelmét. Tette ezt attól függetlenül, hogy a nagyvárosok négyötödében a nemek voltak többségben. A népszavazás eredménye még Törökországon is túlgyűrűzve, Szarajevóban is ünneplő tömegeket vitt az utcára. Konzervatív körökben sokan álmodnak az Oszmán Birodalom feltámadásáról, ami, ha önmagában nézve fikció is, Törökország kétségtelenül világhatalmi súlyt nyert a politikai sakktáblán.
A még szabadlábon dolgozó ellenzéki újságírók és a nyugati média ugyanakkor a demokráciát temeti. Amellett, hogy a napokban kötelezték a szállodatulajdonosak arra, hogy a hálózati forgalmat 2 évre visszamenőleg naplózzák az általuk nyújtott hálózaton, a tömegrendezvények során egyáltalán nem ritka, hogy a közösségi média napokig elérhetetlen. A mindenhol jelenlévő állami kontroll ugyanakkor sokszor szemet huny, baksissal a mai napig sok hatósági kellemetlenséget lehet rendezni. Az eddig is félmilitáns, erősen autokrata országban a Közel-Keletről ismerősen csengő "hallgass és akkor jól élsz" a jelszó.