Halász János, a cibakházi vakond – Üdv a lányoknak, a kupiban!
Sok van, mi undorító, de a jellegtelen, alattomos, piti zsarolóknál nincs semmi undorítóbb. Amikor lelövik őket a filmekben, akkor a nézőben óriási feszültség oldódik fel, mert úgy érzi, bosszút álltak helyette azért a sok ganéságért, amit egyszeri emberként átél a hétköznapokban. A politikusok között is vannak olyanok, akik annak köszönhetően mászhattak fel az uborkafára, hogy sokat tudnak valakiről, és az illetőt zsarolhatják. A zsaroló onnantól kezdve lehet kőhülye is, nem kell, hogy értsen az ágazathoz, amelyet irányít. Eddig a bevezető, most nézzük meg egy picit – mindezektől teljesen függetlenül - Halász János honatya munkásságát.
A cibakházi vakond 2010 óta bomlaszt az erőforrás minisztériumban. Az ő nevéhez fűződik a szociális ágazat szétverése, melyet rendkívüli hatékonysággal hajtott végre. Kérdezze meg bármelyik (akár elkötelezett fideszes!) ismerősét, aki a szociális szférában dolgozik, hogy mi a véleménye az NEFMI-hez / EMMI-hez tartozó, 2010 óta zajló folyamatokról. Csak bátran, csak bátran! Nekünk nincs helyünk arra, hogy azt a mérhetetlen mennyiségű pusztítást itt kifejtsük, de figyelmeztetjük az olvasót: Önnek pedig arra nem lesz ideje, hogy a magyar szocmunkás / családsegítő / neveléssegítő / nevelőszülő ETC. jogos panaszait végighallgassa! A magyar szociális szféra dolgozóinak munkássága az elmúlt 7 évben lényegében ellehetetlenült. Már semmilyen eszköz nincs a kezükben, hogy a rászorulók, mélyszegénységben élők életét segítsék, munkájuk jelentős részét az értelmetlen adminisztráció teszi ki, és bármikor felelősségre vonhatók lényegtelen hülyeségek miatt. Emellett semmit ki nem fejező statisztikákat kényszerülnek hamisítani, melyekből a szakállamtitkár hápoghat valami ökörséget a Parlamentben.
Honnan indult Halász János? Nem kizárt, hogy már ’89 előtt is jó szolgálatot tett a jó szolgálatoknak, de ami biztos: a rendszerváltás környékén a debreceni Újkerti Közösségi Háznak volt a vezetője. Nagyon érdekes dolgokat lehetett hallani annak idején a közösségi ház pénzmozgásairól, de az semmi volt ahhoz képest, amit 1993-tól 2002-ig, a Derecskei Városi Jóléti Szolgálat Alapítvány igazgatójaként művelt. Mondanunk sem kell, hogy az alapítvány az ő jólétét egészen biztosan szolgálta…
Ebben az időben emelkedett fel Kósa Lajos csillaga. Halász az ő embere lett, és mivel belelátott a talán sötét dolgokba, hamarosan nélkülözhetetlen emberré vált. János 2002-ben és 2006-ban is a Fidesz debreceni kampányfőnöke volt. A 2006. évi országgyűlési választásokon, Debrecenben már az 1. választási fordulóban egyéni mandátumot szerzett. De ez nem elég: 2006. október 1-jén önkormányzati képviselőnek IS megválasztják. 2006. október 11-től Debrecen kulturális ügyekért felelős alpolgármestere. Szóval egy hátsóval 3 lovat simán megül. Az idő múltával, az éjszakai életben Lajossal eltöltött megannyi közös kalandnak köszönhetően - melyet szorgalmasan dokumentált - Kósa balkezévé vált.
Egy idő után már sok mindent kérhetett a gazditól, 2010 óta voltaképpen ő a politikai tiszt. Ám Halász valószínűleg kettős szerepet játszik, mert a hozzá tartozó felelősségi területeken valahogy mindig, mindig probléma van. Látszólag a legnagyobb jó szándék vezeti, de hogy, hogy nem mindig balul ütnek ki a dolgok. Vagy túltolják a biciklit, vagy nem épp tolják eléggé, vagy rossz irányba, vagy olyan szabályosan tolják, hogy azzal akadályozzák a haladást. Szóval érdemes odafigyelni Jánosra, mint kapar a kis vakond. Az ő munkáját amúgy is sokan figyelik. Csak nem tudjuk, hogy ki: Az oroszok? Amerikaiak? Romának? Szlovákok? Ukránok? Szerbek? A jóég tudja. Egyet gyaníthatunk: lehet egy külföldi gazdája is.
Halász a politikusoknak azon fajtájához tartozik, amelyik egészen elképesztő dolgokra képes. Állítólag – ha hinni lehet több volt dolgozójának - úgy rúgja ki beosztottjait egyik napról a másikra, hogy utánuk is nyúl. Tájékozódik, hogy az illető hol szeretne elhelyezkedni, és oda telefonál: nehogy fölvegyétek! Nemcsak az államigazgatáson belül, bárhol…
Kedves János, kedves Lajos! Üdv a lányoknak a kupiban!