Török gyerek megvágta, magyar gyerek…

Ráhagyta. Volna, ha az a „volna” ott nem volna. De vajon miért változott ekkorát a magyar álláspont néhány óra alatt?

Bár nehezen rekonstruálható, hogy mi történt a magyar diplomáciában a tegnapi napon néhány óra leforgása alatt, azonban érdemes a nagypolitika történéseit is figyelembe venni a folyamatok megértéséhez; ugyanis az biztos, hogy Vlagyimir Putyin, orosz elnök és Recep Tayyip Erdoğan, török elnök telefonbeszélgetése is abban a néhány órás időintervallumban történt, amikor Orbánékkal megfordult a világ.

Az Európai Unió szerda este közös állásfoglalásban figyelmeztette Törökországot a szíriai kurdok ellen indított támadás miatt, s noha Magyarország reggel még megvétózta a nyilatkozatot, estére már az aláírók között szerepelt. Szerda napközben állítólag komoly nyomás nehezedett az Európai Unió részéről az Orbán-kormányra, hogy indokolja meg a vétót. Luxemburgi külügyminisztere, Jean Asselborn elfogadhatatlannak minősítette, hogy Magyarország kvázi folyamatosan akadályozza az Európai Unió működését. Végül miután kiderült, hogy Erdogan katonai hadműveletet indított a Szíriában élő kurd kisebbség ellen a szöveget elfogadták a tagállamok nagykövetei.

Ha Putyint kivesszük a képletből, akkor Orbán lépései érthetetlenek lennének, így viszont nagyon is érthető. Azt fontos tudni, hogy a Kreml tegnap napközben adta ki a török agresszióval kapcsolatos sajtónyilatkozatát, amelyből kiderül, hogy Moszkva arra szólította fel Ankarát, hogy hadserege ne tegyen a szíriai rendezést veszélyeztető lépéseket és Törökország tartsa tiszteletben Szíria területi és politikai épségét. Orbán a világon minden populista diktátorral jó, mondhatni bensőséges kapcsolatot ápol, így természetesen Erdogannal is, azonban a főnöke mégiscsak Putyin, feltehetően tehát azért blokkolta a közös európai nyilatkozatot a magyar kormány, mert nem ismerte még Moszkva őszintének egyébként nem igazán nevezhető "publikus" álláspontját. Ebben a kiélezett helyzetben azonban az Orbán-kormány ellenkezése felért volna egy nyílt árulással...

Gulyás Gergely hiába beszélt a mai kormányinfón arról az Orbán-kormány háborúellenes pacifizmusa és a török szuverenitást tiszteletben tartó politikája okozott dilemmát, illetve politikai fejtörést, ez inkább a vicc kategóriába esik. Főként, hogy minden józanul gondolkodó ember tisztában van azzal, hogy a mostani szíriai (!) offenzíva nem belügyi kérdés, másrészről Európának elemi érdeke - Moszkvával ellentétben (!) - a török-kurd béke, hiszen egy fegyveres konfliktus újabb menekülthullámot indíthat meg az öreg kontinens felé.