Miközben a kormány épp elsunnyogta a klímavédelmi konzultációt, az ENSZ jelentése kimondta, hogy nagy baj van klímaügyben
A kormány szerint nem érdekes az emberek véleménye klímaügyben, pedig ismét jött egy arculcsapás: elég nagy a baj világszerte.
Egyre inkább ködbe vész a párizsi klímaegyezményben kitűzött másfél-két Celsius-fokos globális felmelegedés az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) hétfői jelentése szerint, amely azt vizsgálta, mekkora az olló a valós szén-dioxid-kibocsátás és a beütemezett emissziós célok között. Röviden: egyre nagyobb. A légköri szén-dioxid mennyisége évről évre rekordot dönt, az ENSZ meteorológiai világszervezete (WMO) éppen tegnap hozta nyilvánosságra, hogy 2018-ban is - írja a Qubit.
Ez azt is jelenti, hogy a kormányoknak ötszörösére kell növelniük kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseiket, ha teljesíteni akarják a mind irreálisabbnak tűnő 1,5 fokos célt. A szakadék olyan nagy, hogy még ha az egyes országok be is tartják jelenlegi ígéreteket, akkor is kétszer ekkora lesz a felmelegedés az évszázad végéig – olvasható az Emissions Gap Report 2019 című jelentésben.
Kedden Berlinben a német kormány környezet- és természetvédelmi minisztere azt közölte, hogy "riasztóan gyorsan és nagy mértékben melegedik Németország éghajlata".
A folyamat gyorsaságát mutatja, hogy csak az utóbbi öt évben 0,3 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet" - mondta Svenja Schulze.
Ismertetése szerint a rendszeres időjárási adatfelvétel 1881-es kezdete óta Németország éves átlaghőmérséklete már 1,5 fokkal emelkedett. Schulze szerint "a jövő megérkezett, Németország a globális felmelegedés kellős közepén van". Ennek pedig mélyreható környezeti, egészségi, társadalmi és gazdasági hatásai is lesznek.
Közben Magyarországon éppen attól volt hangos a sajtó, hogy a kormány honlapján több napja futott egy klímavédelemről szóló „társadalmi konzultáció”, de se a kormány, se az egyes minisztériumok nem kommunikáltak róla. A konzultáció témája a 2050-ig tartó időszakra vonatkozó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia volt, amiben Magyarországnak meg kell határoznia, mi mindent kíván megtenni a párizsi klímamegállapodásban foglalt célok eléréséért, és ezt év végéig be kell nyújtaniuk az Európai Bizottságnak.
Az ellenzéki médiumoknak köszönhetően a kérdőívet, aminek a kitöltésére a kormány 165 órát adott, végül több, mint 150 ezren kitöltötték, de Hollik István kormányszóvivő az Inforádióban azért gyorsan tisztázta: ennek semmi jelentősége.
„Ennek nem az a célja, hogy az emberek átfogó véleményét megtudja a kormány, hanem egy Brüsszel által előírt kötelezettség, amelynek a kormány eleget tesz” - mondta.
Rónai Sándor, a DK európai parlamenti képviselője, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának tagja éppen ezért az Európa Bizottsághoz fordul, hogy az uniós jogok érvényesítését nyomon követő szerv folytassa le a konkrét intézkedésekről szóló valódi konzultációt a magyarokkal.