Valódi rendszerváltást kell végrehajtanunk – interjú Dudás Róberttel
Új időszámítás kell, hogy kezdődjön, hiszen 2022-re reális esély mutatkozik a kormánypártok leváltására. Ugyanakkor szerintem a Jobbik történetének legnehezebb időszaka előtt állunk. Nem csak a kormányt kell ugyanis leváltanunk, hanem meg kell akadályoznunk, hogy a 2010 előtti korszak visszajöjjön – mondta a Zsúrpubinak Dudás Róbert, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki január 25-én ringbe száll a párt alelnöki pozíciójáért. A politikus szerint 2022-ben reális esély mutatkozik a kormányváltásra, és az ellenzéknek már most ezen kell dolgozni.
Zsúrpubi: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az állat pusztulását okozó állatkínzást a Büntető Törvénykönyv végrehajtandó szabadságvesztés büntetéssel sújtsa?” - erről a kérdésről tartana népszavazást a Jobbik, a kezdeményezést az Ön neve alatt be is nyújtották a Nemzeti Választási Bizottsághoz, de a fideszes többség ezt december 18-án leszavazta, ezért január elején felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Kúriához. Kaptak már visszajelzést?
Dudás Róbert: Egyelőre még nem, de amennyiben esetleg negatív előjelű válasz érkezik, akkor sem fogjuk annyiban hagyni az ügyet. Egyeztettünk már állatvédő szervezetekkel, illetve olyan emberekkel, akik évek óta igyekeznek mindent megtenni ebben a témában, és közösen fogunk megoldási javaslatokat kidolgozni. Most kizárólag egy dologra koncentráltunk, hogy az állat életébe kerülő állatkínzást letöltendő börtönbüntetéssel sújtsák, ugyanakkor számos olyan dolog van, amit meg kell tenni az állatok védelmében.
ZSPB.: Mi lehet az oka, hogy szinte nem születik ilyen ítélet a magyar bíróságokon, pedig a Btk. alapján most is két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az állatkínzás?
D.R.: Azt gondolom, hogy ez a magyar jogalkalmazás sajátossága, hogy az első bűncselekményeket nem a maximálisan kiszabható büntetésekkel sújtják. Számos olyan terület van még az állatkínzáson kívül, melyeknek automatikusan letöltendő büntetést kellene maguk után vonzaniuk, de mégsem ez történik.
ZSPB.: Az NVB pontosan milyen indokokkal utasította el a kezdeményezést?
D.R.: Több indoka volt a Nemzeti Választási Bizottság elnökének, de a legfelháborítóbb - és leginkább ez mutatta meg, hogy valós ellenérveik nincsenek -, hogy a bírói függetlenséget sértené, ha a népszavazási kezdeményezés pozitívan zárulna. Vagyis, megkötnénk a bírók kezét, és így nem lenne mérlegelési lehetőségük. Ez azért felháborító, mert ha csak a három csapás törvényére gondolunk, ott például maximálisan meg van kötve a bírók keze. Tehát, ha nem lenne erre ténylegesen példa a magyar joggyakorlatban, még talán azt mondanám, meg is állja a helyét az NVB indoklása, de így abszolút nem. Elhangzott az is, hogy burkolt alkotmánymódosításnak szánjuk a kezdeményezést, véletlenül sem így van.
ZSPB.: A kormánypárti többség eddig 8 alkalommal szavazta le a Jobbik javaslatát a parlamentben. Boldog István ugyanakkor novemberben a Facebookon reklámozta, hogy támogatta, hogy a brutális állatkínzók letöltendő börtönbüntetést kapjanak, bár azt nem említette, hogy a kezdeményezés a Jobbiktól származik. Böröcz László is szeret állatvédelemmel kapcsolatos ügyek mentén pózolni. Kérdés, hogy akkor miért söprik le rendre az asztalról a szigorítást? A Fideszen belül erősebb a frakciófegyelem, mint az állatok szeretete?
D.R.: Amikor történik egy olyan eset az országban, ami a közvélemény részéről nagy felháborodást vált ki, akkor a kormánypárti képviselők is rákapcsolnak a kommunikációra. Nagyon szomorú, hogy a frakciófegyelem ennyire köti a képviselőket, nem szeretnék a soraikban ülni, mert én nem szeretnék se igent, se nemet mondani olyan kérdésekre, melyek a saját meggyőződésemmel ellentétesek. Az elmúlt időszak történései alapján nagyon nehéz lenne Boldog Istvánt pozitív színben feltüntetni, de örülnék, ha tényleg saját lelkiismeretük szerint tudnának szavazni a kormánypárti képviselők, és nem felsőbb utasításra. Az tavalyi utolsó ülésnapon például annyira megzavarodtak, vagy elfáradtak az év végére, hogy 28-an nyomtak véletlenül rossz gombot, és ezért nem ment át egy javaslat, majd ezért egy rendkívüli üléssel zárult 2019.
ZSPB.: A Jobbik hajlandó lenne egy ez irányú kormánypárti kezdeményezés mellé állni?
D.R.: Maximálisan. Nekünk soha nem az a cél, hogy mi legyünk ott a szalag átvágásánál. Ha őket az zavarja, hogy egy ellenzéki javaslatról van szó, akkor mi hátrébb állunk, adják be ők, és 100 százalékban támogatni fogjuk. A lényeg, hogy kapjon már végre pozitív elbírálást az ügy. Kaptunk egyébként olyan kérdést, hogy miért nem más jellegű témákkal kapcsolatban kezdeményezünk népszavazást. Persze, lehetne nagyon sok ügy mellé állni, ugyanakkor aki egy állattal ilyen dolgokat képes megtenni, az egy bizonyítványt állít ki arról, hogy az élet más területeihez hogyan viszonyul: hogyan viselkedik az embertársaival, gyerekével, környezetével stb. Éppen ezért aki ilyet tesz, az igenis megérdemli a letöltendő börtönbüntetést.
ZSPB.: Ha már rögtön az elején szóba került a jövő: a Jobbik január 25-én tartja tisztújító kongresszusát, ahol Ön is indul az alelnökségért. Novemberben a Zsúrpubinak azt nyilatkozta, hogy „a tisztújítás egy szükséges dolog, melynek kapcsán mindig is voltak feszültségek, hiszen arról döntünk, hogy milyen összetételű testület vezesse a pártot az előttünk álló években”. Hogy látja most, a tisztújítás új időszámítás kezdete lehet?
D.R.: Új időszámítás KELL, hogy kezdődjön, hiszen 2022-re reális esély mutatkozik a kormánypártok leváltására. Ugyanakkor szerintem a Jobbik történetének legnehezebb időszaka előtt állunk. Nem csak a kormányt kell ugyanis leváltanunk, hanem meg kell akadályoznunk, hogy a 2010 előtti korszak visszajöjjön. Ahogy egy szakember mondta, a háttérhatalom számára teljesen mindegy, hogy Fidesz vagy MSZP-DK, az egyik a délelőttös, a másik a délutános műszak. A legfontosabb – bár 1990-ben kellett volna megvalósulnia –, hogy most tényleg egy valós rendszerváltást hajtsunk végre. Zárjuk le a ’90 előtti időszakot, legyenek nyilvánosak azok a dokumentumok, amiket már ’90-ben nyilvánosságra kellett volna hozni, és kezdődjön egy új időszámítás, mert a magyar társadalom a 24. órában van!
ZSPB.: A kormánymédia viszont azt írja Szabó Gábor pártigazgatói posztról való távozásával kapcsolatban, hogy szétesik a Jobbik.
D.R.: Nem szoktam Origót olvasni, most véletlenül megtettem, és láttam az erről szóló cikket, de nem is tudom értelmezni. Ha valaki elolvasta Szabó Gábor szándéknyilatkozatát, abban leírja, hogy őt nem leváltották, hanem ő saját maga döntött a távozásról, mert más tervei vannak. Ugyanúgy szeretne az első vonalban dolgozni, és továbbra is hozzátenni a Jobbik munkájához, de nem pártigazgatóként. Talán úgy fogalmazott, hogy 16 év alatt ebbe kicsit belefásult. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon korrekt felismerés a részéről.
ZSPB.: Akkor az áhított új időszámítással 2020 legfontosabb feladata megvan már rögtön az év elején?
D.R.: Véleményem szerint 2020. az ország számára nehéz év lesz, hiszen nyakunkon lehet egy válság. Tartok tőle, hogy mivel messze van a következő választás, a népszerűtlen döntéseket a kormány most fogja meghozni. Illetve az ellenzék részéről nagyon fontos, hogy a koordinált indulás kapcsán komoly ütemben haladjanak az egyeztetések. 2022-ben minden egyes választókerületben egy jelöltnek kell majd szemben állnia a kormánypártival.
ZSPB.: Ezzel kapcsolatban egységes álláspont van a Jobbikban?
D.R.: Azt gondolom, hogy az egész ellenzéki oldalon egységes az álláspont, hiszen az önkormányzati választás megmutatta, hogy az effajta koordinált jelöltállításnak van esélye a kormánypártokkal szemben. Csak és kizárólag ennek van most létjogosultsága. A listaállítás már egy másik kérdés.
ZSPB.: Gyurcsány Ferenc például közös miniszterelnök-jelöltet akar.
D.R.: Ezt sem zárjuk ki. Részünkről ez akkor elfogadható, ha az egy politikán kívülről érkező személy. Egy olyan, minden ellenzéki párt által elismert szakember, aki mögé nyugodt szívvel be tud állni minden ellenzéki párt.