Müller Cecília hazudhatott a koronavírus miatt 41 évesen elhunyt tatabányai beteghordóról
A koronavírus sötét árnyékában már majdnem elfelejtettük, hányan halnak meg „békeidőben” is Magyarországon kórházi fertőzésben. Az a 41 éves férfi, aki az egészségügyi dolgozók közül a koronavírus első ismert halálos áldozata az Operatív Törzs tájékoztatása szerint több alapbetegségben szenvedett. Az elhunyt felesége viszont azt mondja, ez nem igaz.
Nem volt alapbetegsége a 41 éves tatabányai beteghordónak, a kezelése közben, a kórházban kapta el a fertőzéseket - ezt mondta az elhunyt férfi felesége az RTL Híradónak.
A csatornának azt is elárulta, hogy a férje március közepén gyengeségre panaszkodott, enyhe megfázásos tünetei lettek, öt hete bekerült kórházba, akkor látták utoljára.
Müller Cecília azonban szombaton azt állította: súlyos bakteriális fertőzés, vérmérgezés, bélgyulladás volt az „alapbetegsége” az elhunytnak, erre rakódott rá a koronavírus. Ezek az adatok szerepelnek a koronavírus.gov.hu-n is.
A tatabányai Szent Borbála Kórház 21 dolgozója fertőződött meg, 61-en pedig fertőzésgyanúval vannak otthon karanténban.
A kórházi fertőzés ténye egyébként nem meglepetés Magyarországon, naponta ugyanis több mint 200 egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés történik egy 2016/17-es európai vizsgálat szerint. Ez összességében éves szinten legalább 340 ezer többletápolási napot jelent.
Ugyan a kórházi fertőzések számát soha, egyetlen kórházban vagy országban nem lehet nullára lecsökkenteni, becslések szerint 20-50 százalékuk azért megelőzhető. Ha az 50 százalék túlságosan ambiciózus cél is, egy részük bizonyosan elkerülhető, és ezért mindent meg is kell tenni - mondta egy tavaly októberi konferencián Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakmai vezetője.
A szakértő már akkor arra figyelmeztetett – koronavírusról szó nem volt még a világban -, hogy kulcskérdés az infekciókontrollban résztvevő szakszemélyzet létszámának nagymértékű növelése, csakhogy a szakemberek hiánya miatt ez nem könnyű. Kiemelte, hogy nagy az elmaradás az alkoholos kézfertőtlenítő használatában - az uniós átlag 1000 ápolási napra 24 liter, szemben a magyarországi 8,1 literrel. Japánban 36 liter jut 1000 ápolási napra - amit minden betegellátási ponton biztosítani kell.
A Jobbik tavaly nyáron felszólította a kormányzatot, hogy hatékonyabban lépjenek felé a kórházi fertőzések ellen, és szorítsák vissza a megbetegedések számát. Lukács László, a párt országgyűlési képviselője első lépésként a kórházi fertőzések statisztikáinak nyilvánossá tételét említette, hogy "világosan, minden kórházra, akár minden osztályra lebontva megismerhetőek legyenek ezek az adatok." Kiemelte, hogy a betegek mellett a dolgozók is megfertőződhetnek, ezért is elengedhetetlen, hogy minden kórházban elegendő fertőtlenítőszer álljon rendelkezésre.
Ennek előzménye egyébként az volt, hogy a törvényi kötelezettség ellenére sokáig visszatartották az adatokat, majd egy olyan dokumentumot hoztak nyilvánosságra, amiből gyakorlatilag semmi nem derült ki, legfőképpen nem a pontos számok.
További adalék a magyarországi halálozási rátához, hogy Kásler Miklós 2019 februárjában úgy nyilatkozott, hogy már „csak” 28.000 honfitársunk vár egészségügyi beavatkozásra.
Csökkentek a tervezhető egészségügyi műtétek várólistái, az elmúlt öt évben az akkori 70 ezres betegszámhoz képest mára a tervezhető beavatkozásokra várók száma 28 ezerre csökkent, ezzel Magyarország az európai középmezőnybe került - jelentette be büszkén az emberi erőforrások minisztere kicsit több mint egy évvel ezelőtt.
Vajon hányan várnak most a járvány miatt a Kásler szerint „tervezhető beavatkozásokra”?