Soros-ösztöndíjas volt, ma már széles nyelvcsapásokkal tweeteli a kormánypropagandát - Tudj meg többet Kovács Zoltánról!
A Fidesz egyik célkitűzése volt, hogy legyen olcsóbb, hatékonyabb az állam. Nem váltották valóra ezt az ígéretüket sem. Jelenleg 14 miniszter, 66 államtitkár, 103 helyettes államtitkár és 17 miniszterelnöki megbízott alkotja a kormányt, ami minden korábbinál magasabb szám, ennyit az olcsó és hatékony államról. Ebben a cikkben az államtitkárok egyikéről, Kovács Zoltánról lesz szó.
Kovács Zoltán Abaújszántón született 1969-ben, gimnáziumba Kazincbarcikán járt. A felsőoktatásban 14 éven keresztül vett részt, 1988 és 2002 között. Felsorolni is sok, de próbáljuk meg: A Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett, ami később a Debreceni Egyetembe olvadt be. Történelem-földrajz szakra járt, majd egyszakos történészként folytatta tanulmányait, illetve lehetősége nyílt kutatómunkát folytatni Londonban. Mesterszakra a CEU-ra járt, ahol kitüntetéssel végzett 1993-ban. Járt nyári egyetemre Ausztriába, majd Soros-ösztöndíjasként Oxfordban tanult. 2001-ban a Debreceni Egyetemen, majd 2002-ben a CEU-n szerzett PhD fokozatot.
Azért a PhD-je körül volt egy kis érdekesség. Gyakorlatilag párhuzamosan végezte a két doktori iskolát úgy, hogy a két beadott disszertációjának témája teljesen, címe részben, szövege pedig nagyrészt ugyanaz volt. A XVIII. századi angol-osztrák diplomáciai kapcsolatokról, illetve a Habsburg Monarchia politikai képéről írt, két egymást követő félévben adta be a szakdolgozatait, szinte azonos szöveggel. A szakdolgozatok nem nyilvánosak, így azokat idézni nem szabad, de az Alfahír utánajárt és minimális eltérést találtak csupán a két dolgozat között (204 illetve 211 oldal, megegyező tartalomjegyzék és források, illetve képek). De miért volt szüksége Kovácsnak két azonos doktori fokozatra? Nos, a CEU amerikai diplomát állított ki, melyet később, újságírói kérdésre, hogy kapott-e amerikai diplomát, vagy sem, Kovács lazán letagadott, sőt, közölte, hogy “meg fogom majd nézni, Közép-Európai Egyetem diplomát kaptam”, mintha fogalma sem lenne, hogy a diplomája nem magyar, hanem amerikai. Ebben az a szomorú, hogy amikor a Fidesz rászállt a CEU-ra, Kovács egyetlen szóval sem állt ki a hajdani alma matere mellett. Sőt, azt a versenyelőnyt kifogásolta (az amerikai diplomát), amivel korábban ő maga is élt. Micsoda gátlástalanság. És a Soros-ellenes kampányban is úgy vett részt, hogy korábban, amikor Soros ösztöndíján tanult, bezzeg nem volt neki büdös a Soros-pénz. Mondjuk ezzel több párttársa is így van, élükön Orbán Viktorral.
A Fideszbe 1997-ben lépett be, 2000-től pedig már részt vett a párt háttérmunkálataiban is, szakmai kommunikációs anyagokat és beszédeket írt. 2001-től a DEOL (Debrecen Online) és a városi intézmények weboldalainak kialakításában vett részt, illetve 2006-tól önkormányzati képviselő volt Debrecenben (a város polgármestere ekkor Kósa Lajos volt). A kommunikációs arculat, a városháza szakmai kommunikációja, továbbá Kósa beszédeinek ellenőrzése is a feladatai közé tartozott. Ezután a Megyei Jogú Városok Szövetségének delegáltja lett az MTV Közalapítvány kuratóriumában és a tagja lett az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa politikai Bizottságának. Az amerikai választások idején az Fiatal Politikai Vezetők Amerikai Tanácsa (ACYPL) magyar küldöttségének vezetője lett. Ezután már bekerült a belső körbe és kormányzati feladatokat kapott: 2010-től Közigazgatási és Igazságügyi minisztériumi államtitkár, az Emberi Erőforrások Minisztérumának államtitkára, majd kormányszóvivő lett. Jelenleg a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
Vagyonnyilatkozata alapján szinte nincstelennek nevezhető, hiszen nincs ingatlana, vagyona is “mindössze” 13 millió forint készpénz, ami 2018-ban még “csak” 8 millió forint volt. Államtitkári fizetése havi bruttó 1,75 millió forint, mellette a Nimród vadászújság főszerkesztőjeként havi bruttó 500 ezer forintot keres. Felesége és két gyermeke van.
A kedvencünk az a felvétel, amiben Kálmán Olga készített interjút Kováccsal, még 2016-ban, amikor a kormány megpróbálta eltitkolni az MNB alapítványainak költéseit. Kálmán Olga rákérdezett, hogy ez a rengeteg pénz a devizahitelesek által felvett hitelekből származó nyereség-e, illetve többször kérte Kovácsot, hogy magyarázza meg neki, hogy mit jelent az az állítása, hogy ez a magyar emberek érdekében történt költés volt. Kovács hebegett-habogott, egyáltalán nem tudott jól reagálni. A csúcspont az volt, amikor Kálmán Olga azt mondta: Önök ezt megpróbálták eltitkolni, mire Kovács így reagált: De sikerült? - Na, ilyen egy jó kommunikátorral nem fordulhatott volna elő, ezen a műsorvezető is csak nevetni tudott.
Merthogy a kommunikáció, az egy másik szakma, Kovács történész, nem kommunikációs szakértő, valamiért mégis ezek a feladatok találták meg. Másrészt, bár a nemzetközi kapcsolatokért felelne, nem nagyon hallottuk ilyen témában megnyilvánulni. Angolul jól beszél, németül is társalgási szinten, de egy nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár esetében azért elvárható lenne, hogy legalább 4-5 nyelven, köztük valamilyen keleti nyelven is meg tudjon szólalni, de mivel igazán a nemzetközi kapcsolatok területén nem csinál semmi látványos dolgot, úgy tűnik, ez csak amolyan látszatpozíció. Inkább a kormányinfókon szokott megjelenni, aminek a nemzetközi kapcsolatokhoz vajmi kevés köze van. Van azonban egy más feladata is: a vadászati világkiállításért felel, amire minimum 67 milliárd forintot szór el a kormány, többek között egy tíz tonnányi szarvasagancsból épülő kaput építve. Vajon hány jobb felhasználási módja lenne annak a pénznek, főleg így járvány idején, amikor Európa legszűkmarkúbb kormányaként a kieső béreket és jövedelmeket eszük ágában sincs kipótolni?