A meghasonlott Orbán a köpönyegforgatás és a hazudozás fekete öves mestere – Íme néhány bizonyíték!
Azt eddig is tudtuk, hogy a valamikor liberálisból egy ellentmondást nem tűrő despota, egy notórius, elvtelen hazudozó lett, aki folyamatosan valamilyen ócska, éppen trendi populista szólamokat penget, csak hogy hatalomban maradjon. Nem árt hát tisztában lenni az elmúlt évek néhány legnagyobb blöffjével.
Az Orbán Viktor által megteremtett NER-ben egy ideje már eljutottunk odáig, hogy megtörténhet. Tényleg bármi. Amit ma még fix kommunikációs panelként, pókerarccal felböfögnek a szerény szellemi képességű Rezsiszilárdok, a legnagyobb hülyeségeket mindig derült arccal közlő Hidvéghi Balázsok egy-egy sajtótájékoztatón, abból holnap már simán visszakoznak, annak homlokegyenest ellentmondó narratívát és szövegeket nyomnak alig 24 óra elteltével.
A teljesen kiszámíthatatlan működésben azonban mégis van valami állandó: méghozzá a téboly, ami ezt a kormányt maximálisan eluralta. Azt már megtanultuk, hogy hogy bármit meg- és kimagyaráznak, nem engedik el a renitens párttársuk kezét, csak abban az esetben, ha a netán felháborodottság tükröződne a házi felméréseik eredményein.
Úgy működik most a Fidesz, akárcsak egy nagy cég, amelyben az igazgató napi ukáza holnapra már teljesen megváltozik, újat ad ki, amit aztán a szorgos kis kávét főzőktől kezdve (lásd: valamennyi kisebb, komolyabb pozíció nélküli csatlósuk) a propagandáért felelős társaikon át egészen a felsőbb vezetésig szó nélkül mindenkinek végre kell hajtania.
Szerencsétlenségünkre ez a cég az évek alatt olyan hatalmasra duzzadt, és annyi közpénzt nyel el, amilyen fekete lyukról a tudósok még a legmerészebb álmaikban sem gondoltak volna. A kormány élén pedig az az Orbán Viktor áll – vagyis inkább ül a képzeletbeli trónján, nemsokára majd a Budai Várban –, aki egyértelműen a köpönyegforgatás fekete öves mestere. Nagy keleti barátai, Erdogan, Putyin és Ilham Aliyev azeri elnök előtt bármikor olyan mélyen meghajol készségesen, ahogy egy kutya lefekszik a jutalomfalatért.
Az alábbiakban felsorolunk néhány olyan esetet, amelyek rámutatnak, mennyire gátlástalanul hazudik a mindig zsebre dugott kézzel, kényszeresen szájnyalogató Orbán és bandája.
– Menjünk vissza az időben jó 26 évet.
„1992. február 8-án a Fidesz negyedik kongresszusa szombaton ellenszavazat nélkül elfogadta a pártnak a Liberális Internacionáléhoz való csatlakozását kezdeményező javaslatot.”
Orbán nyolc évig volt ennek a szervezetnek az alelnöke. Kilépése után azonban valamiképpen „megvilágosodhatott”, hiszen jó ideje már minden baj forrását a liberalizmusban látja, így „keresztes hadjáratot” is hirdetett ellene. Ugyanitt érdemes megemlíteni azt is, hogy Orbán valaha a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) tagja is volt.
– A Fidesz ellenzékben élesen bírálta az akkori kabinetet, és adócsökkentést ígért. 2010-ben Orbánék egyik kormánypogramjában a következőket lehetett olvasni: „A program elsődleges célja a betarthatatlanul bonyolult és olykor önkényesen működtetett adórendszer egyszerűsítése, másodlagos célja a vállalkozások tevékenységét szabályozó előírások terheinek csökkentése. Ezzel közvetlenül 300-500 milliárd forinttal csökkennek a vállalkozások egy évre jutó költségei. A program hasonlóan fontos hatása, hogy az egyszerű és betartható szabályozás révén csökkennek az állam gerjesztette kockázatok, így vállalkozásaink számára jobban megéri bővíteni, újítani.” Nos, ezzel szemben az elmúlt 8 évben 41 központi adóról ad számot csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adónemek jegyzékében. Ezenkívül ne felejtsük el az egykulcsos adó, valamint a sokféle különadó bevezetését, a devizahitelesek cserbenhagyását, valamint azt sem, hogy 2010 év végén egyszerűen lenyúlták 3 millió ember magánnyugdíjpénztári vagyonát, amivel csaknem 3 ezer milliárd forintot vágtak zsebre!
– A rendszerváltó Fidesz elnökeként Orbán deklaráltan kommunista-ellenes volt, mostanra viszont Magyarország egyik legnagyobb szövetségesének a putyini orosz vezetést tartja, akinek a 3 ezer milliárd forintos orosz hitelből megvalósuló Paks2-vel gyakorlatilag kiárusította és egyben évtizedekre eladósította az országot.
– Talán néhányan emlékeznek még arra, amikor a ma nagy keresztényként megszólaló Orbán 1991 környékén serényen „lecsuhásozta” a papokat a parlamentben, illetve amikor 1992-ben a Fidesz pécsi kongresszusán azon agonizált, hogy milyen rossz, hogy a politika átszövi az egyházak működését. Mára világos lett, hogy mindez csak addig zavarta őt, amíg nem tőle függtek, nem ő irányította az egyházakat. Bizonyítékként Németh László plébánost említhetjük, aki a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás befolyásolására tett kísérletet azzal, amikor a Fidesz melletti szavazásra buzdította a híveket.
– Nem mindig gondolt olyan rosszat az arab világról miniszterelnökünk. Orbán Viktor 2012-ben beszédet mondott a Buddha-Bar Hotel Klotild Palace megnyitóján, ahol többek között azt mondta: „Együttélésre törekszünk, istenfélő és istentisztelő népek vagyunk a szívünk mélyén, és ez megadhatja azt, amire az emberiség vágyik, a civilizációk közötti békés egymás mellett élést, ezért igen is helyén valónak tartom, hogy egy magasabb dimenzióban is értelmet nyer, a mai együttlétünk. (...) Magyarországnak az a politikai közössége, ami egyébként a kereszténydemokrata hagyományokat építő közösség Magyarországon, nagyon fontosnak látja, hogy az arab világ felé kinyissa a diplomácia és az együttműködés kapuit.” A kormány hosszú évek óta az európai kultúra és eszmeiség zászlaját lobogtatva Európában az egyik legdurvább gyűlöletkampányt folytatja az arabok, pardon, akarom mondani a „migránsok” ellen. Orbán Viktor pedig igyekezett magáról felépíttetni a „hazát védelmező, Európa határait kerítéssel őrző”, kvóta-ellenes, meg nem alkuvó miniszterelnök karakterét.
– Ám minden jól láthatóan nem sikerült. Szintén ehhez a témakörhöz kapcsolódik a január 11-én futótűzként terjedő hír, miszerint Orbánék bizony befogadtak 1300 menekültet, persze nagy titokban, mert nem akarták, hogy Magyarország az EU fekete báránya legyen. Minderről Altusz Kristóf, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára a Times of Malta című lapnak beszélt. Vagyis Orbánék jó 3 évig hazudtak minden egyes megszólalásukkal.
A helyzet az, hogy sort szinte a végtelenségig folytathatnánk. Vajon hány ordító hazugságra és trükkös átverésre van még szüksége a magyar társadalomnak ahhoz, hogy elzavarja ezt a láthatóan hatalommániás, korrupt zsarnokot az ország éléről? Erősen reméljük, egyre sem, mert kellően torkig van már mindenki az igazságtalanságokkal terhelt NER-rel. Ideje áprilisban tiszta vizet önteni a pohárba!