A poszt, amivel Tibi atya elvesztette a hitelességét
Már nem a bor és mámor témában vagy a vendéglátói képessége terén, hanem közéleti állásfoglalásaival kapcsolatban. Szerintem. És most egy vélemény következik.
Az, hogy mi volt a Ripost-migráns-Tibi atya frontvonalon, már végig pörgött a teljes magyar médiában, a flufferen és az ellenzékin is egyaránt, ezért itt most nem is arról lesz szó. Hanem arról a mondatról, ami az atya klaviatúrájával íródott, de nagyon sokak figyelmét elkerülte. Pedig az az egy mondat számomra – és szerintem nem vagyok vele egyedül – totálisan hazavágta a korábban és a jövőben írandó közéleti témájú cikkeinek a hitelességét, melyek egyébként kiváló stílusban, értékes gondolatokkal, ugyanakkor mindig odabaszósan fogalmazódtak meg, és sokszor ütöttek oda, ahová amúgy más nem igazán mert vagy tudott.
Szóval, Tibi atya Orbán Viktornak írt nyílt levelében a következő „beismerő vallomást” tette:
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Gyorsabb az ügymenet, ha a levelemet nem másnak, hanem egyenesen Önnek címzem. Talán meglepő lehet, de én (ha erre mást nem is biztattam) az Ön jelöltjére tettem az egyik voksomat április 8-án, míg a másikkal a kutyákat támogattam.
Na, most, erre egy valamire való első reakció csak annyi lehet, hogy: ?????????????????????????? wtf??????????????
Aztán elgondolkodsz, és a következők jutnak az eszedbe:
Mivel a rohadt hosszú cikkeket a XXI. században senki sem szereti, nem idézném fel Tiba atya összes blogbejegyzését, amit Orbán korrupt rendszeréről vagy a hányingerkeltő habonymédiáról és szervilis, „sunyi kis csicskásairól” írt, csak egyet, amit Viktorunk március 15-i beszéde inspirált EGY HÓNAPPAL A VÁLASZTÁS ELŐTT (!):
„Van bárki is ebben a kurva országban, aki Kossuthot jobban megértette, mint maga Orbán Viktor? Ki tudhatná nála is pontosabban, hogy teljesen mindegy, hogyan árulja el a hazát, hány százezer bevándorló trappol át ellenőrizetlenül a valóságban, hány kastélyt ajándékoz Tiborcnak, hány szállodát Mészárosnak, a lényeg a népdal. Az Erzsébetutalvány. A Rezsicsökkentés, ami egyébként szart se csökken. A beharangozott fizetésemelés az egészségügyben, ami nem egyéb, mint trükközés a szorzókkal. Az EU-s támogatásból tízszeres áron lerakott térkő a polgármesteri hivatal előtt. Tehát még egyszer:
„A választás után természetesen elégtételt fogunk venni, erkölcsi, politikai és jogi elégtételt is” – hogy van képe?
És hogy érti, hogy ez természetes? Kurvára nem természetes, basszameg, ez a mondat nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy ha nyernek, a puha diktatúrából Putyinit csinálnak: jöhet az újságírók kinyírása, a bebörtönzések, a hajnali csengőfrász, a fenyegetések, az elhallgattatások.
Hát, akkor én is azt kérdezem, atyám: Hogy van képed?!
Hergeled az 1 millió 300 ezres követőtábort, hogy Orbánnak a kurva anyját, meg a kormányváltást akarók ne tespedjenek a kanapén április 8-án, majd te elmész és fideszes jelöltre szavazol? Ez nagyjából olyan, mintha a blogodon folyton kiállnál amellett, hogy mindenki járjon biciklivel munkába a környezetvédelem miatt, de azért te minden reggel bepöfögnél a katalizátor nélküli Otto-motoros verdáddal a kocsmádig, mert szerinted a környezetbarát új autók szarok. Vagy rohadt nagy állatvédőként hirdetnéd a szörmeellenes akciókat, de otthon a gardróbban figyelne azért 3-4 nerc, mert neked másféle ruha nem tetszik egy nőn. Arról pedig talán jobb nem is beszélni, hogy a választás után habzó szájjal követelted az ellenzék lemondását és kijelentetted, hogy a kétharmadról ők tehetnek.
Mit is mondana erre Drótos Karesz egy kancsó opálos cserszegi után? A kurva életbe, hogy a pócsmegyeri rétisas vájja ki a mellüreged, de tényleg!
Az egész ellenzék "szarfos", tehát akkor marad a Fidesz, szavazzunk rá, korrupció, egészségügy, oktatás, kivándorlás, autokrata berendezkedés, sajtószabadság felszámolása, fenyegetőzés, putyini diktatúra ide vagy oda! Hát, köszönjük, atyám ezt a derék társadalmi felelősségvállalást!
Orbán felszopói legalább következetesek, sose bántják „a Viktort”, ha valami félresikerültnek tűnne egy pillanatra, azt megmagyarázzák Sorossal, de sose szidják a vezért. A baj az, hogy pont annyira hitelesek, mint az, aki bort iszik, és vizet prédikál! Csak, hogy maradjunk stílszerűek.