A Halálcsillag megállíthatná Brüsszelt

A Halálcsillag megállíthatná Brüsszelt
Fotó: zsurpubi.hu

Csizmadia László, a Békemenet egyik atyja szerint túl enyhe a Fidesz civilellenes törvénye. Egy külföldről finanszírozott szervezet nemzetbiztonsági kockázat, de a CÖF nyugodtan közölheti hanyag eleganciával, hogy nem árulják el, kitől, mennyi adományt kapnak.

„Túlságosan enyhének tartjuk az ötpárti egyeztetésen megvitatott és az ellenzék által elutasított civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezetet. Erősebb garanciákra lenne szükség, hogy a gyakorlatban jelentkező politikai szemléletű és indíttatású NGO-k cselekvéseit ellenőrizni lehessen. Javasoljuk, hogy a legitim kormány folyamatos támadását, megpuccsolását ne lehessen idegen pénzekből finanszírozni” – írta április 11-i közleményében Csizmadia László.

Köztudott, hogy az egykori Soros-ösztöndíjas Orbán Viktor elhatározta, hogy leszámol a baloldalhoz köthető civil szervezetekkel, de a Békemenetet is szervező Civil Összefogás Fórum elnöke úgy véli, hogy ez kevés, ennél azért keményebben kellene odalépni. Ez nyilvánvalóan a CÖF-re nem vonatkozik, hiszen az tulajdonképpen nem is egy civil szervezet, nem politizál, számlaszámuk sincs, és egyébként is egy teljesen független kezdeményezés. A CÖF-fel szorosan összeforrt Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) is csak véletlenül kapott 2012-ben a Fidesz pártalapítványától, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványtól 40 millió forintot. Nem valószínű, bár az tényleg véletlen volt, mikor a Magyar Idők leírta, hogy a kormány szervezte a Békemenetet.

A CÖF-CÖKA vezetősége mellesleg vasárnap közölte az MTI-vel: „törvényesen és bizonyíthatóan (!) 55 millió forintból gazdálkodnak”. Vagyis, akkor ennyi bizonyítható, a többi nem? Úgy tűnik. Azt ugyanis továbbra sem tudni, hogy pontosan miből sáfárkodnak, pontosan kiktől kapnak támogatást, és arra sem lehet választ kapni, hogy mennyibe került a bohócos lejárató óriásplakát-kampányuk. Csizmadia László békemenetes porondmester márciusban könnyen hárította az erre vonatkozó kérdést:

 Az adományokat és támogatásokat civil emberektől – nagyon nagyon nagyon sok civil embertől - kapjuk, és különböző cégektől. Én például „tizen x” millióval támogatom a CÖKA-t, de vannak olyan cégek, akik joggal a törvényre hivatkozva, a kétoldalú szerződésben előírják nekünk, hogy nem hozhatjuk nyilvánosságra, hogy ők a támogatók. Nekünk minden év május 31-ig el kell készítenünk a közhasznúságú jelentésünket, ebben nagyjából (!) észlelhető, hogy mire költjük a támogatásokat, és az, hogy honnan kapjuk. Törvénysértést követnénk el, ha ezen túllépnénk.

Csizmadia azt is hozzátette ráadásul, hogy arról nem szeret beszélni, hogy mennyibe kerültek az „Egymásra találtak” plakátok, így nem is teszi. (Az persze, zavaró a köreikben, hogy a Jobbik még nem küldött részletes pénzügyi kimutatást a plakátkampányáról.)

Csizmadia László egyébként azt is mondja a közleményében, hogy az ellenzéki pártok ”nettó hazugságokat terjesztenek”, mivel azt állítják, hogy az alapítványuk 2014-ben 1,1 milliárd forintot költött plakátokra. De közben meg „nyilvános adataik szerint” bevételük és összes kiadásunk 260 millió forint volt. Itt is sikerült azért megbújnia Freudnak, a kulcsszó a „nyilvános”. Az, hogy vannak nyilvános adatok, egy értelmes ember számára még nem jelenti azt, hogy nincsenek nem nyilvánosak. Pont azért nincs róluk szó, mert nem nyilvánosak. Ilyenkor szokták mondani, hogy „hát fiam, ha már szép nem vagy, legalább ostoba ne legyél!”

Csizmadia László amúgy a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsának elnöke is, ami nagy segítség a Fidesz-közeli civil szervezeteknek, hiszen uram-bátyám alapon könnyen juthatnak állami milliókhoz, közpénzhez. A CÖF alapítója magasra repült, az első Békemenet idején még szinte ismeretlen volt a közéletben, azóta a fideszes cimboráknak tehetségének köszönhetően szépen feltornázta magát a ranglétrán. Csodálatos, amikor a kormánypropagandát terjesztő kamuhírek szócsövévé züllesztett Origó archívumában rábukkanunk a „portfóliójára”, melyből kiderül például, hogy 2014-ben faggatták arról a több tízmillió forint támogatásról, amit magánszemélyként adott a Civil Összefogás Alapítványnak. A válasz az volt, hogy jól menő cégének, a Bétexnek köszönheti, hogy ezt megengedheti magának. Az Origó akkor azt írta, hogy a Bétex a cégadatbázisban elérhető gazdálkodási adatok szerint nem megy túl jól, 2012-ben 227 millió forintos árbevétel mellett több mint 8 millió forint veszteséget termelt. Lehet, hogy hamarosan ők is törlik az archívumot?

A Békemenetet szervező Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt még 2009-ben alapították a fideszes nyáj akolba terelői, és onnantól kezdve minden megmozdulásra úgy készültek, mint a régi MSZMP-s nagyöregek a május 1-jei felvonulásra. Nem különös amúgy, hogy a menetet a békével azonosítják, mikor egy észak-koreai mintára épülő rendszert támogatnak vele? Fideszes olvasatban biztos nem, ők inkább egyfajta Halálcsillagként tekintenek a „nemolyancivilszervezetre”, ami egy gombnyomással elpusztítja az ellenséget. A kés hegye, a pöröly feje, amitől egész Európa retteg, illetve bocsánat, az egész világ, mert szólították ők már Obamát is Budapestre.

Csizmadia 2015 októberében például egészen Grazig tolta a biciklit. Kijelentette, hogy összeurópai békemenetet indítanak a migráció miatt. „A terv megvan, folyamatosan figyeljük a nemzetközi helyzetet. Azt hiszem, az nem vitatható, hogy a jelzőtüzek meggyulladtak ezekben az országokban, amiről beszéltünk. És ha eljön annak az ideje, hogy elindítsunk egy európai békemenetet, el is fogjuk indítani” – nyilatkozta anno.

A 2016. októberi voksolás előtt szakrális magasságokba tévedt: „Egyenként, de lelki közösségben adjuk le voksunkat a népszavazáson a nem mellett” – jelentette ki. Sajnos, a megtért lelkek összekapcsolódása csak egy érvénytelen népszavazásra volt jó. De nem csak ez bukott meg. Míg 2014-ig ingyen busszal ontották magukból a meneteket, azóta rendre lefújták az akciókat, pedig lett volna mit megvédeni. Meg akarták védeni a netadót, de aztán mégsem, fel akartak háborodni a „migránsügy kezelésén”, de aztán mégsem, aztán meg akarták védeni a budapesti olimpiát, de aztán mégsem. Nagyjából annyiszor fújták le a lelki közösségépítést, mint ahány Halálcsillagot elpusztítottak a lázadók a nyolc Star Wars-filmben.

Kár egyébként, hogy az össznemzeti-európai-Földbolygó méretű Békemenetek elmaradtak, mert az összefogást látva minden bizonnyal az összes menekült visszafordult volna a határon, sőt esélyes, hogy Szíriában is megszűnt volna a háború. Egy-egy Bencsik-Csizmadia monológ, illetve egy Bayer publicisztika után az Iszlám Állam is felszámolta volna önmagát. De legalábbis, Brüsszel megállt volna egyből.