Illyés Gyula is a Balaton szerelmese volt
A világhálón is olvasható Illyés Gyula és Reismann János, fotóművész Balaton című könyve, amely a tóról készült - elsősorban külföldieknek szánt - első, lírai fényképkönyv. Érdemes elmerengeni a korabeli fotókon, miközben az író a magyar tengerhez fűződő érzéseit, gondolatait és a nyári, balatoni hangulatot megragadni vágyó jegyzeteit követjük nyomon.
Illyés Gyula tihanyi háza éppen olyan fontos nyári találkozóhely volt a magyar irodalom és művészet prominens képviselői számára, mint a portálunkon az elmúlt hetekben bemutatott Szigligeti Alkotóház, vagy a balatonfüredi Lipták-ház. Noha Illyés jól ismerte Franciaországot is, mégsem vágyódott a Riviérára nyaralni. Az igazi pihenést és megnyugvást a Balaton partján találta meg:
„Aszerint is megmondom, ki vagy, hogy miképp nem csinálsz semmit. Hogy nyugszékben heverve, vagy hátul összekulcsolt kézzel sétálva, miképp és hol tudsz pihenni. Hízelgő magyar szóval: „üdülni”.Nem vágyom Monte-Carlóba üdeségemet felújítani. Betűbe szédült szememet nem nyugtatják meg azok a pálmafa-sorok födte sétautak, amelyeket lexikonban megnézendő nevű kard-virágok szegélyeznek…”
És hogy mit gondolt a háromszoros Kossuth-díjas művész arról, hogy miért is nevezik tengernek a magyarok a Balatont?
„Balatont a magyarok „Magyar Tenger”-nek nevezik. Komolyan tengernek vélik. Lelkükben s képzeletükben még nagyságra is akármelyik sótartalmú állóvíznek messze fölébe helyezik: nem telnek be vele; nem „merítették ki”; azt vallják róla ma is: fölfedezésekre vár. Ez igaz. …Ezer a tanújele, hogy noha egyre inkább az anyát illető szenvedéllyel csüngenek rajta, ugyanakkor végtelennek hiszik s készek megosztani, joguk fenntartásával persze.”
A kötetben Illyés bemutatja a Balatoni táj jellegzetességeit, a szőlőtermesztéstől egészen a szüreti mulatságokig. Az író a sajátos balatoni népszokásokra is kitér és a kötetben számtalan korabeli fotó teszi szemléletessé a rövidebb lélegzetvételnyi szövegeket. Egy mai, huszonegyedik századi olvasó számára különösképpen tanulságos és érdekes a képeken megelevenedni látni a korabeli, emberi kéz által még jóvátehetlen mértékben nem károsított Balaton-partot. Illyés Gyula és kortársai ebben az idilli világban tölthették nyári szabadságukat és nyertek szellemi és testi-lelki felfrissülést a magyar tenger partján.
(A cikk első változata 2020. 08.01-jén jelent meg.)