Varga Judit az Európai Ügyészségről: "Ami nem kötelező, az nem tehető kötelezővé"
Örül neki, hogy Luxembourgban, a tagországok európai ügyekkel foglalkozó szakminisztereinek tanácsülésén nem kérték számon Magyarországon a csatlakozást.
A jogállamiság kérdése mellett az Európai Ügészség is téma volt hétfőn Luxembourgban, a tagországok európai ügyekkel foglalkozó szakminisztereinek tanácsülésén, ahol Varga Judit képviselte Magyarországot.
"A jogállamisági vita végre oda került, ahová tartozik, a téma ugyanis az igazságügyi miniszterek asztalán volt; az 1996-os Európa-bajnokság szlogenje újra aktuális: a foci hazatér helyett azonban most a jogállamiság hazatér a mérvadó" - jelentette ki, de ez csak az egyik megmosolyogtató mondta volt a sokból, amiket az MTI-nek adott elő.
A június 1-jén működését megkezdő Európai Ügyészséggel kapcsolatban pl. kiemelte:
A tanácsülésen senki sem kérte számon az ügyészséghez nem csatlakozó öt tagállamon, köztük Magyarországon a csatlakozás elmaradását. Magyarázata szerint "ez ékes bizonyítéka annak, hogy ami nem kötelező, az nem tehető kötelezővé". Ha csak politikusok vitatkoznak az Európai Ügyészség szerepéről, abból politikai vita kerekedik, ha azonban szakemberek ítélik meg a kérdést, akkor a vita nem egymásra mutogatásról szól - fogalmazott.
A Fidesz régóta menekül a téma elől, a Jobbik épp a múlt héten nyújtott be határozati javaslatot, amelyben kezdeményezték, hogy Magyarország csatlakozzon az uniós költségvetési csalás elleni védelmére irányuló közös erőfeszítésekhez.
Az Orbán-kabinet korábban a szuverenitás védelmére hivatkozva tagadta meg a csatlakozást a luxemburgi székhelyű uniós nyomozószervhez, amely az EU költségvetését érintő csalásoknál önálló nyomozati jogkörrel rendelkezik majd. De emlékezhetünk arra is, hogy a kormány nyallerei milyen elképesztő magyarázatokkal álltak elő az elutasításra vonatkozóan.
Teljes a káosz az Európai Ügyészség körül, amelynek eddig sem a jogköre, sem pedig a hatásköre nem tisztázott – értékelt ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi "szakértője", CÖF szóvivő, orbánnyalonc még 2019-ben az M1 aktuális csatornán.
Szerinte nem lehet látni, hogy a szuverenitási kérdések hogyan alakulnak, illetve a büntető igazságszolgáltatás érintetlen marad-e az Európai Ügyészség felállításánál. Alapvetően ezért csatlakozott a 28 uniós tagállamból csak 22 az Európai Ügyészséghez. Érted: csak 22, a 28-ból.
Arról a Lomnici Zoltán "szakértőről" van egyébként szó, aki az M1-en többnyire úgy szokott szakérteni, hogy a propagandagépezet csicskái a szájábaszakértik a szavakat.
"Tudományos alapossággal" járja körbe a témát Polt Péter is, mert "sok félreértés és téves információ is kering róla". És ez nem jó. Jó ezzel szemben az, hogy Polt Péter alternatívát is mutat a problémákra:
Az Európai Ügyészségről összefoglaló monográfia eddig nem jelent meg magyar nyelven, és az idegen nyelvű irodalom sem bővelkedik ilyenben. A célom az volt, hogy tudományos alapossággal járjam körbe azt a témát, amely nemcsak hogy alig ismert a magyar szakmai életben, hanem sok félreértés és téves információ is kering róla. Ebben a könyvben bemutatom azt az utat, amely a mostani európai tanácsi rendelethez vezetett, és megoldást, alternatívákat keresek azokra a problémákra is, amelyek megoldása elkerülhetetlen lesz az ez idő szerint jövőre esedékes hatálybalépést követően
- árulta el a legfüggetlenebb főügyész, mikor szintén 2019-ben épp monográfiát készített az Európai Ügyészségről.
És még egy fontos részlet ebből a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapján megjelent interjúból: Polt Péter leszögezte, hogy amúgy a magyar ügyészséget ért támadások mind alaptalanok. Nem mellékesen Varga Judit szerint is, aki szerint
"Magyarország történelmi méretű ügyészi és bírói bérrendezést hajtott végre, ami szintén a függetlenség egyik garanciája".