A magyar egészségügynek már nincs szüksége semmire
Jött a jó hír: Orbán Viktor vietnámi látogatása során bejelentette, Magyarország 500 ágyas onkológiai kórházat épít Can Tho városában, 60 millió euróból. Ráadásul, mint ahogy Szijjártó Péter szavaiból kiderült, a két ország már lebonyolított két ilyen segélyprogramot. Persze nem ez az első ilyen eset. A kormány még 2016 február elején döntött arról, hogy – „a szíriai helyzet hosszú távú rendezése, így különösen a biztonságpolitikai feltételek megléte esetén” – egy kórház építésével és üzemeltetésével járul hozzá a háború sújtotta ország újjáépítéséhez.
No, milyen jó ötlet külföldön kórházat építeni, van honnan ötletet meríteni, van elöljáró jó példa, itthon már úgyis minden rendben van. Hol van nekünk szükségünk 60 millió euróra az egészségügyben? Csak sajnos, az a gonosz ellenzék, rettentő álhírekkel árasztja el a médiát.
Hogy lenne igaz, hogy a Hírtv által rendelt kutatás alapján kettesre értékelik a választók az egészségügy színvonalát? A Závecz Research reprezentatív közvélemény-kutatása szerint a választók kétharmada 1-es vagy 2-es osztályzatot adott, értékelésüket pedig nem a pártszimpátia, hanem tapasztalatok határozták meg. Az Orbán-kormány egészségpolitikája minden harmadik választó szerint elégtelen, a Fidesz-szavazók szerint is csak közepes. Ez persze csak masszív hazugság, hiszen az egészségügyünk világszínvonalú.
Persze az sem igaz, hogy nincs fűtés a János Kórházban, ezért pedig műtétek is elmaradnak. Állítólag négy hónapja rossz a kazán, megjavításához egy másfél milliós alkatrészre lenne szükség, de ezt még nem szerezték be. Az RTL Híradójának tudósítása szerint 9 fok van éjjel a kórtermekben, a János-kórház szerint a fenntartó már intézkedik, addig plusz takarókat biztosítanak a betegeknek.
Az is álhír, hogy több mint 32 ezer haláleset, az összhalálozás 26 százaléka elkerülhető lett volna jobb egészségügyi ellátórendszerrel és hatékony népegészségüggyel 2014-ben Magyarországon.
Nyilván annak sincs semmi valóságtartalma, hogy Magyarországon feszítő gond az alaporvosi ellátás. Magyarországon 2000-ben még 5159 praxis volt, 2015-re már csak 4817 maradt. Tizenöt év alatt több mint 6 százalékos volt a csökkenés, ami azóta sem állt meg. Mostanra a háziorvosi praxisok között 352 a tartósan betöltetlen. Ez azt jelenti, hogy 440 ezer embernek nincs állandó háziorvosa, és ha nem változik a helyzet, akkor 2025-re a betöltendő praxisokhoz tartozó betegszám megduplázódhat, elérheti a 900 ezret is.
Az pedig orbitális álhír, hogy a Merényi Gusztáv Kórház dolgozói az RTL Klubnak név nélkül nyilatkozva azt mondták, hogy hónapok óta patkányok vannak az álmennyezetben a gerontológián, sőt az étkezőben az álmennyezet leszakadt, és az egyik ápoló elé pottyant egy patkány.
Az is csak ócska rágalom, hogy júliusban nyitott mellkassal szállítottak át egy kislányt a gyermek szívklinikáról a Heim Pál Gyermekkórházba, mert előbbiben nem volt CT. A gyermek nem sokkal később meghalt.
Álhírek a várólisták, az ehetetlen kórházi koszt, mint ahogy az is, hogy bizonyos eszközöket sokszor maguknak a betegnek kell magukkal vinniük az egészségügyi intézménybe. Nem baj, nekünk nincs szükségünk a 60 millió euróra, ahogy a magyarok egészségére sem.